Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

Az emberi civilizáció évezredek óta közösségekben él. Az emberi viszonyok alapvető összefüggése a születésre és a vegetatív életre épül. F. Tönnies (1887) a kapcsolatok rendszerét 3 viszonyban határozta meg, melyek különböző ösztönökhöz kötődnek:

1. anya és gyermek
2. férfi és nő
3. testvérek

Ezekből épül ki a rokoni, szomszédi vagy a baráti viszony. A kapcsolatokat a közös munka és az élvezet tartja össze. Minél nagyobb a hasonlóság a közösség tagjainak akaratában és tapasztalataiban, annál nagyobb az egyetértés a közösségben.

Szociológusok körében kiemelkedő figyelmet kap a görög polisz közösségi rendszere. Polisznak nevezzük az ókori görög városállamot, melynek lakosai homogén közösséget alkottak. Aktív résztvevői voltak a mindennapi társadalmi folyamatoknak, vagyis a vallási, kulturális és politikai életnek. Központi építménye az agóra volt. Helyi önszerveződésének és demokratikus struktúrájának köszönhetően hatékony védelmet nyújtott a poliszon kívüli hatások ellen. Sokak szerint ez volt a közösségi élet fénykora.

Középkor

A középkorban a közösségek elsősorban a vallás köré összpontosultak. A katolikus egyház a felebaráti szeretet eszméjét hirdette, és a közösségek számára elfogadott norma volt a bajbajutottak segítése. Ahogyan a középkori egyházi életben, úgy a lovagi kultúrában is egyaránt megjelent az elesettek oltalmazása a hűség, a bátorság és a becsület erényei mellett. Ez az eszme ma is fennmaradt a jótékonysági kezdeményezésekben, a szegények közösségi felkarolásában.

A 17-18. század felvilágosodási folyamatai alatt a közösségi értékeket felváltotta az egyéni öntudatra ébredés. A francia forradalomnak köszönhetően az egyenlőség és a szabadság eszméje megalapozta a nacionalizmus és a liberalizmus hitét. Később az iparosodás, a piacgazdaság és az urbanizáció kialakulása révén a hagyományos társadalom kifejezetten modern társadalommá alakult át. A politikai, gazdasági és társadalmi hatalom egyre inkább központosult, az ember pedig egyre inkább „elidegenedett” a társadalomtól és a közösségi léttől.

Magyarországon a szocializmus időszaka 1945-1989-ig tartott. Ez idő alatt az individualizmus háttérbe szorult, és a kollektivizmus alapeszméje érvényesült. A közösségek tagjai folytonos összeköttetésbe kerültek szakmai, ideológiai és baráti tevékenységek során. 

A közösség politikailag manipulálható eszközzé vált, mely szabályozta az egyéni magatartás elvárásait, a kapcsolatokat, mely csak az elitnek kedvezett. Ez a közösségi eszme egyfajta hamis optimizmust keltett az egyénekben, akik így inkább a magánszférába menekültek.

Rendszerváltás

Az 1989-es rendszerváltást követő időszakban Magyarországon jelen van a közügyek iránti passzivitás és a bizonytalanság. A kelet-közép-európai országok társadalmát a mai napig a hallgatás és a közömbösség jellemzi, és a demokratikus társadalmi tanulási folyamaton esik át.

A társadalmi részvétel kötelezettségét felváltotta a civil társadalom, melyben megjelenik a szolidaritás, a különböző érdekek viszonyai és a folytonos reakciók. A nem „közülünk valóval” történő szolidaritás és együttműködés megtorpant, mert ismeretlen a hirtelen megváltozott gazdasági rendszer, az újfajta közösség és társadalom.

A mai civil társadalom alapjait a 20. századi liberális ellenkultúra mozgalmak (feminista mozgalom, szólásszabadság, stb.) alapozták meg, melyek erősítették a civil jelenlétet. Új kultúrák, művészeti ágak és vallási ideológiák kialakulásához vezettek a közösségi kreativitásra alapozva. A céljuk a világ megváltoztatása volt a saját tapasztalatok és érdekek alapján. A városi mozgalmak leginkább az életkörülmények javítására és a fogyasztási igényekre összpontosultak, de a helyi kulturális identitás és a polgári jogok erősítésére is. Ezek a mozgalmak az 1990-es évekre az önkormányzatokba olvadtak.

A mai értelemben vett közösség lehet akár szomszédság, lakóközösség; vagy azonos szakmai vagy kulturális háttérrel rendelkező egyének; vagy hasonló gondolkodásúak csoportja, akik gyakori interakcióban állnak egymással, rendszeresen kommunikálnak, közös céljaikat pedig együtt, kölcsönös támogatással igyekeznek megvalósítani. Ezzel együtt hiánypótló, helyi problémákat megoldó intézményekként is funkcionálnak. Tagjai jellemzően szabadon mozoghatnak akár több közösségben is.

Mindannyian rendelkezünk elképzeléssel arról, hogy milyennek kellene lennie a világnak. Az értékek meghatározzák, hogy az adott közösség mit tart helyesnek és helytelennek, vagy éppen fontosnak. Egyesek számára ezt a hitet a vallás vagy elképzelés biztosíthatja, mások számára teljesen egyedi tapasztalaton és gondolkodáson alapul.

A közösségi értékeket ezzel szemben a tagok együttes hitrendszere alkotja, és többek közt a személyes kapcsolatokkal, erkölccsel, a társadalmi szerepekkel és a társadalomszervezéssel kapcsolatos kérdéseket foglalja magába, melyeket a közösség közösen elfogad. 

A közösségi kultúra a mindennapi élet kultúrájának megnyilvánulása, a közösség szellemi élete, amelyet kötetlen formában egyik ember tanít vagy közvetít a másiknak. Egy közösség tagjai általában osztoznak egy közös társadalmi, politikai vagy spirituális jövőképen, felelősségen és erőforrásokon. A közösség kultúrája magába foglalja a közösség értékeit, hiedelmeit, szimbólumait, normáit és a közösség nyelvét is.

Etnikum csoportok a közösségben

Az etnicitás a kulturális szokások és szemléletmódok csoportok közötti különbözőségére utal. A különböző etnikai csoportok más-más hagyománnyal, vallással, történelemmel és kulturális sajátosságokkal rendelkeznek, melyek egyedivé teszik őket.

Az etnikai csoportok tagjait összeköti a szolidaritás érzése, de a nagyobb közösségtől gyakran elkülönülnek, mely a lakóhelyi területük elkülönülésében is megmutatkozik. A diszkrimináció veszélyezteti őket, ezért fontos kiemelt figyelmet fordítani befogadásukra a többségi csoportba.

A multikulturális közösségi együttműködés közösséget teremt, és kiemeli a közös érdekeket a különbözőségekkel szemben. A vajdasági Szabadka remek példája a különböző etnikumú csoportok példás együttélésének a migráció, a háborúk és a földrajzi elcsatolások ellenére is. Ma hivatalos nyelve a magyar, a szerb és a horvát. 

Lakosságát tekintve 38.5 % magyar, 24.1% szerb, 11% bunyevác, 17.2 % egyéb (roma, albán, stb.) csoport alkotja. Szabadka rendelkezik többnyelvű iskolákkal, és a két nyelv gyakran párhuzamosan, fordítással jelenik meg a helyi rendezvényeken, kulturális eseményeken vagy színházi előadásokon.

Szabadka egyik jelképes szecessziós épülete a Raichle Palota, ami a Kortárs Galériának ad otthont. Weboldala, közösségi média oldalai kétnyelvűek, így egyaránt biztosít a két legnagyobb nemzetiségi csoport számára lehetőséget programjainak elérésére. Az előadások is szinkronfordítással vagy feliratozva kerülnek bemutatásra. 

Kiállításai között feltűnik magyarországi művészek tárlata, és sokszor helyet ad külföldön alkotó vajdasági származású művészeknek is. A Galéria a művészetet a városi közösségek széles köre felé közvetíti, például iskolások, turisták számára.

Többségi és kisebbségi csoportviszonyok

A multikulturális közösségekben nélkülözhetetlen a többségi és a kisebbségi csoportok közötti viszonyok figyelembe vétele. Ezen csoportok 3 viszonykapcsolata ismert:

• Asszimiláció: Az etnikai kisebbség beleolvad a többségi csoportba, feladva saját kultúráját.
• Akkulturáció: Az etnikai kisebbség önkéntes alapon vagy nyomás hatására felveszi a többség kultúráját.
• Akkommodáció: Az etnikai csoportok elkülönülten élnek egy országon belül (pl. a gyarmatokra volt jellemző ez az együttélési forma).

A közösség fogalmát gyakran használjuk a csoport helyett, de a kettő jelentése különbözik.

Csoport alatt általában a 2-25 tag közötti csoportosulásokat értjük. Lehet makrostrukturális (pl. etnikai csoportok) vagy statisztikai csoportok (pl. sportolók, koránkelők). A tagok tevékenységei bizonyos mértékben függnek egymástól.

A közösség magába foglalhat több csoportot is. Ez egy szinttel magasabb emberi társulás, melyben a tagok közötti kapcsolat is személyesebb.

A közösségek jellemzői korszakoktól függően változtak a történelem során, melyeket nemzetközi és hazai tendenciák is befolyásoltak. A politikai, gazdasági eszmék, mint például az ipari forradalom és a szocializmus mély benyomást hagyott a közösség fejlődésére, melyek negatív hatásait nehéz kezelni, és csak a célzott közösségfejlesztés tudja hatékonyan facilitálni. A modern közösségek helyi kultúrájának és értékeinek megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy közösséggel foglalkozni tudjunk.