Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

A társadalom és a közösség szoros összefüggésben áll egymással, ám mégis két külön fogalmat jelölnek, melynek magyarázata a társadalomtudományokban még mindig nem teljesen letisztult. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy:

„Minden bizalmas, otthonos, kizárólagos együttélést közösségnek kell tekinteni. A társadalom viszont a nyilvánosság, a világ. Az övéivel az ember születésétől fogva közösségben él, minden gondjukhoz és örömükhöz kötődik. A társadalomba mint idegen területre lépünk.” (F. Tönnies 2004: 9)

Ferdinand Tönnies (1887) szociológus a közösség és társadalom elméletének megalapozója. Szerinte a társadalom egy egységes halmaz, egyének tömege, akik területei és céljai kapcsolódnak egymáshoz, de tagjai mégis egymástól függetlenek. A közösség tagjai között egy lényegi kapcsolat létezik, míg a társadalomban ez a kapcsolat az együttélés ellenére sem él, mindenki egyedül van. A társadalomban mindenki vonakodik a másokkal való érintkezéstől, senki sem ad, vagy pedig ellenszolgáltatás vár cserébe.

A civil társadalom a modern kor sajátossága, az állampolgárok összessége, mely a polgárok szabad akaratából jön létre. Feladata a politikai élet befolyásolása, valamint az állam és a gazdaság közötti társadalmi folyamatok kontrollja. A civil tevékenység önkétességen alapul, és fontos eleme a szolidaritás és a közélet.

A nonprofit szektorban előforduló közösségfejlesztések célcsoportja gyakran inkább a civil társadalom, a valós közösségekre épített projektek ritkábban kivitelezhetők.

Globalizáció

A 20. század globalizációjának eredményeként egyfajta keverék-kultúra jött létre. A média és a nemzetközi mobilitás hatására a globális tendenciák a hagyományosat a modernnel, a helyit a nemzetközi stílussal, motívumokkal és tendenciákkal keveri, és a tömegfogyasztásból merít. Ez az időtlen, egyetemes, technikai tömegkultúra kialakulásához vezetett. Ezzel párhuzamosan zajlik a nemzeti identitás és a helyi kultúra építése is a helyi közösségek szintjén.

Az urbanizáció nem különíthető el a migráció jelenségétől, mely lehetővé teszi, hogy az ember szabadon megváltoztassa lakóhelyet, de ez hatással van a közösségek összetételére is. A 19. századi ipari forradalom alatt kezdett felgyorsulni a városba költözés jelensége. A helyváltoztatás azért nehezíti meg a közösségfejlesztést, mert a helyi kötöttség igénye csökken, és a közösség tagjai elhagyhatják az adott közösséget, holott könnyebb egy projektet állandó szereplőkkel megvalósítani. Illetve minél nagyobb egy csoport, annál nehezebb kapcsolatokat és bizalmi légkört kialakítani

A társadalmi szektorok célja egy adott társadalmi funkció kiteljesítése. Az állam felel a stabilitás, az elosztás és a védelem biztosításáért, a civil szektor képviseli a civil társadalom igényeit, a magánszektor pedig a szolgáltatások és javak biztosítása mellett a társadalmi szerepvállalásért is felel. A három szektor közötti együttműködés nélkülözhetetlen a társadalmi problémák kezelésében. (Vercseg 2018)

Az állam egy adott földrajzi területet kormányzó politikai egyesülés, melynek célja a közjó biztosítása az állampolgárok számára.

Az állam feladatai:

• Gazdasági és pénzügyi stabilitás biztosítása, társadalmi biztonság fenntartása törvényekkel és rendészeti szervekkel.
• Juttatások biztosítása és elosztása.
• Közoktatási, közegészségügyi rendszer és szociális támogatás biztosítása.
• Külső védelem

Az állammal történő együttműködés fontos a jogi és politikai szempontok és aktualitások miatt a közösségfejlesztés során.

A civil szektor feladata a civil társadalom érdekeinek képviselete, a kormányzattól független tevékenységek véghezvitele, és a részvétel motiválása. Acivil szervezetek a leghatékonyabb intézmények a helyi problémák és hiányosságok felismerésében és azok kezelésében. A személyes interakciók mellett az olcsó és gyors megmozdulások jellemzik. Hátrányuk, hogy nem minden esetben hatékonyak, mert sokszor kevés a tapasztalatuk, valamint erősen függnek a pénzügyi támogatottságtól.

Az üzleti szektor a gazdasági feladatok ellátását biztosítja a többi szektor számára. Emellett nélkülözhetetlen szerepet tölt be a társadalmi szerepvállalás és a munkaerő képzésében is. A vállalatok aktívan befolyásolják a környezeti tényezőket, például az infrastruktúrát az utak használatával. A cégek működését az állam köteles kontrollálni, hogy például ne veszélyeztessék szennyezéssel a civil társadalom egészségét egy adott termelési folyamatban. A civil társadalmat pénzbeli adományozással és céljaik teljesítésével támogatja, mellyel a saját imidzsüket is pozitívvá formálhatják.

A társadalmi változások alatt a társadalom szerkezetének, intézményeinek módosulását érthetjük. A társadalom folyamatos átalakulásban van, melyet befolyásolnak történelmi, gazdasági, jogi és technikai hatások. A változás lezajlása lehet ciklikus, trendszerű, hirtelen vagy tervezett.

A változást előidéző tényezők:

• Természeti környezet változásai (pl. erdőirtás, légszennyezés)
• Demográfiai (népességnövekedés, migráció, stb.)
• Technológia (az eke vagy az internet megjelenése, stb.)
• Gazdaság (pl. piacok terjeszkedése)
• Társadalmi mozgalmak (pl. feminizmus)
• Ideák (pl. kapitalizmus, kálvinizmus)
• Politika

Ma a közösségi tevékenységek a demokratikus civil társadalomban zajlanak. A közösségek akaratukat és tudásukat kulturális, politikai, önsegítő, jótékonysági, környezetvédelmi és egyéb aktivitások keretében érvényesítik. Ezért a közösségek fejlesztése befektetésnek számít, hiszen a társadalmi problémákat költséghatékony módon igyekeznek megoldani. Egyesek szerint a közösségi hálózatok minden társadalmi problémát meg tudnak oldani, míg mások szerint néhány problémát csak egy formálisabb intézményrendszer képes kezelni.

A Decidim egy Barcelonában kifejlesztett szoftver, mely erősíti az állampolgárok részvételét. Használhatják önkormányzatok, társasházi közösségek vagy akár civil szervezetek is gyűlések szervezésére, állampolgári kezdeményezések implementálásra és stratégiai tervezésre is. Barcelona a szoftver használatával 2016-ban több mint 7000 lakos részvételével és javaslatainak köszönhetően kialakított egy stratégiai tervet, melyet az állampolgárok nyomon követhetnek, így létrejön a kölcsönös kommunikáció. 

Tönnies szerint (2004) a közösségek a falvakra jellemzőek, míg a társadalom inkább a városi létformához kötődik.

Egy másik definíció szerint mivel a város lakossági összetétele nagyon változatos, és összetett, ezért a kapcsolatok személytelenebbek és gyengébbek. Az egyén kevésbé tud személyes kapcsolatot kialakítani azzal a sok emberrel, akikkel napi szinten interakcióba kerül. Viszont a sokszínűség miatt  jellemzőbb az elfogadás és tolerancia a városban.

Ezzel ellentétben a falvak közösségeire a társadalmi normák iránti elkötelezettség és a szorosabb kapcsolatok jellemzőek.

A részvételi demokrácia a helyi közösség aktív cselekvésén, kommunikációján és a szolidaritáson keresztül valósul meg. Ahogyan az egyéni cselekvés egyfajta önépítés, így a közjóért folytatott közös tevékenység amellett, hogy a saját lehetőségeinket bővíti, a közösséget is építi. A részvételi demokrácia a görög demokráciából ered, ami egy hierarchiák nélküli kapcsolatrendszert jelent, ahol a közösség tagjai döntenek az őket érintő kérdésekben. A részvételt időnként motiválni kell bevonással, hogy erősödjön a bizalom és a szolidaritás, a cselekvés és az önkéntesség, és ehhez fontos ismertetni a lakosokkal jogaikat, lehetőségeiket és kötelességeiket is.

Martin Seligman (1975) pszichológus határozta meg a tanult tehetetlenség fogalmát. Ez azt jelenti, hogy tartós negatív élmény és kiszámíthatatlanság esetén (pl. munkanélküliség) jelentkezik a demotiváció, passzivitás és rosszkedvűség. Az egyén megszokja a helyzetet és elfogadja, nem tud rajta változtatni, tehetetlenné válik. A tanult tehetetlenség nem csak egyéni szinten, hanem közösségekben is megjelenhet, melyeket közösségfejlesztés során kezelnünk kell a résztvevők aktív bevonásával, motiválásával. 

Társadalom alatt egy széleskörű, személytelen emberi csoportosulást értünk, melynek sajátos modern formája a civil társadalom. A civil tevékenység önkéntesen valósul meg a civil társadalomban. Ennek még családiasabb formája a közösség, mely a társadalom építését tudja alulról jövő kezdeményezésként megvalósítani a civil, a magán és az állami szektorral együttműködve. A közösség tagjait be kell vonni a helyi aktivitásba, hogy mindez hatékonyan meg tudjon valósulni, és a tanult tehetetlenség problémáját is ki lehessen küszöbölni.