Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

A közösségfejlesztés az alulról jövő szerveződés eszköze, amely összefogja az embereket valamilyen pozitív változás megteremtése érdekében. Négy alapvető stratégia áll a szomszédsági csoportok rendelkezésére a közösségi problémák kezelésére: közösségi szerveződés, érdekérvényesítés, szolgáltatásnyújtás vagy fejlesztés. Nincs helyes vagy helytelen stratégia; minden csoport a saját helyzete alapján alkalmaz egy vagy több stratégiát oly módon, hogy az harmóniában legyen a csoport által elfogadott küldetéssel.

A társadalmi tőke egy adott társadalomban élő és dolgozó emberek közötti valós kapcsolati háló, amely lehetővé teszi a társadalom hatékony működését. A hálózatok, valamint a csoportokon belüli vagy a csoportok közötti együttműködést a közös normák, értékek és megértés segíti elő. A társadalmi tőkénket segítőkészséggel és adakozással gyarapíthatjuk; azzal, hogy megismerkedünk emberekkel, erősítjük a meglévő kapcsolatainkat; valamint azzal, hogy bízunk másokban és mi is megbízhatók vagyunk.

A facilitátor / közösségszervező fő feladata az egység és a szolidaritás megteremtése és a közösség segítése abban, hogy együtt dolgozzanak az általuk megfogalmazott problémák megoldásán, a közös célok elérésén. Segít a közösségnek megfogalmazni a szükségleteit, tisztázni és azonosítani a problémáit, feltárni a megoldási lehetőségeket, kiválasztani és alkalmazni a cselekvési stratégiákat, fejleszteni a csoporttagok szükséges képességeit a közösség problémáinak hatékonyabb kezelése érdekében.

A saját SWOT tükröm

Sorolj fel az alábbiak közül minél többet!

( Amint elkészült a listád, döntsd el, hogy milyen lépéseket fogsz tenni annak érdekében, hogy minimalizáld a veszélyeket, és a lehető legjobban kihasználd a lehetőségeket. Írd fel ezeket a Teendők listádra. )

A jó facilitátor ismeri önmagát, és őszinte az erősségeit, szakértelmét, adottságait illetően. Biztos vannak olyan dolgok, amelyeket kétségtelenül jobban tudsz, mint mások, meg olyanok is, amelyeket kevésbé. A lényeg, hogy ismerd ezeket, és összpontosíts az erősségeidre, miközben fejleszted a gyengeségeket.

Két egymást keresztező egyenes vonallal ossz négy felé egy A4-es oldalt, majd a négy sarkába írd fel, hogy S – Erősségek, W – Gyengeségek, O – Lehetőségek és T – Veszélyek (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats). A lenti gombra való kattintást követően megjelenő kérdések segítségével töltsd ki a négyzeteket.

A közösségszervezés gyakran a konszenzusépítés szinonimája. A jó facilitátor tehát arra ösztönzi a résztvevőket, hogy nyíltan vitassák meg a felmerülő kérdéseket, és így növeljék annak esélyét, hogy a csoport megegyezik a továbblépés módjáról. Egy hatékony facilitációs folyamat előkészítésével és végrehajtásával segíthetünk a csoportnak kezelni a nehéz kérdéseket és konszenzusra jutni; új ötleteket generálni és új utakat találni. Figyelnünk kell arra, hogy a csoporttagok egyenlő feltételek mellett vegyenek részt és pozitív kapcsolatokat építsenek ki egymással a hosszú távú, sikeres együttműködés érdekében.

Egy közösséghez való tartozás alapfeltétele a közös megegyezésen alapuló értékek és normák megléte. Míg ezek összetétele közösségenként változhat, a tolerancia, a bizalom és a kölcsönösség mindenütt elengedhetetlennek mutatkozik. E három érték együtt nem csak azt jelenti, hogy kölcsönösen helyet adunk a saját hittől vagy gyakorlattól eltérő, vagy azzal ellentétes meggyőződéseknek vagy gyakorlatoknak, hanem abbéli bizakodó elvárást is, hogy különbözőségeink ellenére is helyesen fogunk cselekedni a közösség érdekében.

Közösségi normák kialakítása

A közösségi normák kialakítására vonatkozó vezérelv a közös felelősség, hogy gondoskodjunk egymásról és a közösségünkről. Ez magában foglalja azt, hogy tiszteljük egymást és a környezetünket, és kitér a közös munkavégzés folyamataira és szabályaira. A párbeszéd és konszenzus alapján lefektetett normáknak azt az érzést kell keltenie, hogy a közösségnek hatalmában áll, hogy saját sorsának kovácsa legyen. Ennek megvalósítását a Nemzetközi Közösségfejlesztési Szövetség (International Association for Community Development, IACD) 8 közös téma mentén határozta meg:

Az IACD témák alkalmazása

Az IACD reménye, hogy a 8 megfogalmazott téma alkalmazása segíti a közösségszervezőket a közösségfejlesztésről alkotott közös tudatosság és megértés kialakításában, a közösségfejlesztés alapvető értékeinek előmozdításában, valamint a tudományos és gyakorlati alapú tanulás alakításában.

Lehetőség szerint nyomtasd ki az IACD alábbi táblázatát, hogy gyors referenciaként kéznél legyen a napi gyakorlatod során.

Funkcionális közösség

A funkcionális közösségeket talán legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, mint olyan emberek csoportját, akik hasonló érdeklődési körrel, célokkal és érdekekkel rendelkeznek. Vercseg Ilona a szomszédságot (neighbourhood) említi példának, melynek funkcionalitása sokféle lehet, a géphasználati közösségektől a védelmi közösségekig. Mint bármely más közösség esetében, a szomszédoknak nyújtott segítség feltételezi a nézetazonosságot, bizalmat és kölcsönösséget. (A viszontszolgálatra természetesen nem azonnal és nem megállapított becsérték szerint kerül sor.)

(Interaktív feladat) Közösségi kultúra kialakítása

Önállóan vagy egy közösségi megbeszélés keretén belül hozzatok létre az alábbihoz hasonló táblázatokat, problémánként egyet. A közösségi kultúra kialakítása mely akadályokba ütközik a ti közösségetekben, esetleg van-e más olyan probléma, amely a kultúrával kapcsolatos? (Például, hogy a közösség diverzitás szempontjából nem tükrözi a szomszédság lakosságát; vagy hogy valamely etnikai vagy korcsoport beilleszkedése a közösségbe akadályokba ütközik.)

A közösségi profil kialakítása egy iteratív folyamat, amely magában foglalja egy meghatározott népesség vagy csoport szükségleteinek átfogó feltárását, a vizsgálati terület jellemzőinek meghatározását, valamint a közösségen belül meglévő attitűdök és erőforrások azonosítását. Kitérhet továbbá a közösség és a régió azon társadalmi és gazdasági körülményeinek és tendenciáinak értékelésére, amelyek hatással lehetnek a projektre. Az iterációk során fokozatosan körvonalazódó közösségi profil kulcsfontosságú az adott közösségre vonatkozó cselekvési terv kidolgozása céljából.

Egy produktív, tartalmas közösségi lét – mi több, a fenntartható társadalmak biztosításához – elengedhetetlen az egyének és csoportok közti béke megteremtése, a kölcsönös igazságosságra és méltányosságra való odafigyelés. A társadalmi-gazdasági, nemek közti, korosztálybeli vagy más különbségekkel való együttélés tudatos önvizsgálatot és ráfordítást igényel. Már a félelem, a tudatlanság, a gyűlölet vagy a kapzsiság is közösségromboló hatású lehet, nem is beszélve az agresszivitásról és olyan tanult magatartásról, amely a közösség némely tagjainak zaklatását vagy megfélemlítését vonja maga után.

A közösségszervező vagy facilitátor szerepe a konfliktuskezelésben a különböző korú és hátterű emberek megértése – a motivációikat és kétségeiket is beleszámítva –, valamint olyan bizalom és gyakorlati megoldások kialakítása, amelyekben mindkét fél hisz. Míg a megfelelő közösségi kultúra és normák sokat segítenek a konfliktushelyzetek megelőzésében és kezelésében, a facilitátornak fel kell készülnie arra, hogy az érintettekkel közösen beazonosítsák az alapvető problémát, és minden fél számára elfogadható megoldást találjanak a helyzetre.

Profiljuktól és konkrét célkitűzéseiktől függetlenül, a közösségi csoportok a változás katalizátorai: összefognak embercsoportokat, kapcsolatokat közvetítenek, és forrásokat mozgósítanak a közös célok érdekében, ezáltal pedig átalakítják a környezetet, megváltoztatják a csoport küldetéséhez kapcsolódó programokat, politikákat és gyakorlatokat. A közösségi szerveződésen keresztül megvalósuló kollektív cselekvés révén tehát felülkerekedhetünk különböző emberek vagy embercsoportok igazságtalan vagy előítéletes kezelésén (különösen faji, életkori, nemi vagy fogyatékossági alapon), előmozdítva a részvételi demokráciához és az elosztási igazságossághoz szükséges változásokat.

Az Émile Durkheim nevéhez fűződő anómia kifejezés a szociológiában olyan társadalmi állapotot jelent, amelyet az egyének számára követendő erkölcsi értékek, normák vagy útmutatások felborulása vagy összeomlása határoz meg. Általában társadalmi, gazdasági vagy politikai struktúrákban bekövetkező drasztikus és gyors változások idején és azok után jelentkezik, de kialakulhat hitrendszerek konfliktusából is. Az egyénben elszakítottság érzését kelti, hogy nem tartozik a társadalomba, nincs értelmes kapcsolata másokkal. Az ebből fakadó céltalanság érzése reménytelenséget szül és ösztönözheti a devianciát és a bűnözést.

A tanult tehetetlenség egy pszichológiai alapfogalom, amely azt az állapotot írja le, amikor az ember úgy érzi, hogy megrekedt egy probléma megoldásában, csak mások tudnak rajta segíteni, de ezeket a segítő kapcsolatokat nem tudja létrehozni. A tanult tehetetlenség állapotában lévő ember úgy érzi, hogy képtelen befolyásolni a környezetét, ezért passzívan elfogadja, ami körülveszi. Ez szorongáshoz, vagy akár depresszióhoz is vezethet; ha nem segítünk az ilyen embereknek, embercsoportoknak, nem fognak tenni semmit azért, hogy jobbá tegyék a helyzetüket.

Az Emberség-díj 2021-re jelölt A Város Mindenkié Pécs csoport (AVM Pécs) a fedél nélkül élő és a lakhatási szegénységgel küzdő, kiszolgáltatott és sokszor kilátástalan helyzetben lévő emberek segítését felvállaló aktivistákból áll. Pécsen elsőként kezdtek el foglalkozni az intézményrendszeren kívüli lakhatási érdekvédelemmel. Az érintettek aktív részvételével informálnak, rendeznek figyelemfelkeltő megmozdulásokat, tiltakozó akciókat. Ugyanakkor jogok és jogesetek értelmezésével segítenek a hatósággal történő kommunikációban, hogy lehetőséget teremtsenek a hajléktalan embereknek arra, hogy kiálljanak emberi méltóságukért.

https://www.facebook.com/AVMPecs/

Az emberiség sokféle különbsége (pl. faj, etnikum, vallás és szexualitás), valamint a különböző ideológiai és kulturális eltérések megnehezítik a multikulturális igazságosság és a békés egymás mellett élés megteremtését. Az erős meggyőződésű embereknek, legyen az kulturális, vallási vagy politikai, gyakran tanítani kell elfogadni mások hiedelmeit és gyakorlatát, mégis számos olyan helyzet van, amelyben tolerálják azokat a viselkedéseket és meggyőződéseket, amelyeket egyébként helytelenítenek. A tolerancia erősítésének kulcsa fel- és elismerni azt, hogy az intolerancia az ismeretlentől való félelmünkből és tudatlanságunkból fakad: minél többet tudunk másokról, beleértve a tőlünk különbözőket is, annál toleránsabbak leszünk.

Ismétlés

A közösségfejlesztés pozitív változás előidézésének eszköze. Módszerei közé tartozik a közösségi kutatás (pl. közösségi profil kialakítása), a közösségi oktatás (pl. tolerancia erősítése), a közösségszervezés (pl. közösségi normák kialakítása), a közösségi tervezés, valamint a közösségi mozgósítás és érdekérvényesítés. A közösségfejlesztési programok ideális esetben a közösségek által tett intézkedések megnyilvánulásainak tekinthetők, miután a szemléletváltásra irányuló oktatási folyamat olyan változást idézett elő, amely cselekvési döntéshez vezetett.