Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

Túl gyakran hallunk a generációk közötti különbségekről, holott egy közösség minden korosztályú tagjai jól tudnak együtt dolgozni, különösen, ha ismerik egymás gondolkodásmódját, elvárásait és munkastílusát. A generációs elméletek általában az alábbi öt korcsoportot különítik el, ám fontos megjegyezni, hogy míg ezek az általánosságok hasznosak, akadályozhatják a generációk közötti valódi kapcsolatok kialakítását. Például nem minden Y-generációs rajong a digitális életért, míg a veterán generáció több tagja is imádja a közösségi médiát. (Kattintsunk a nagyításhoz!)

A közösségi szervezetek programjának kialakításakor érdemes a gyermekeket és a családjaikat megcélozni, hisz míg az egészen kicsik megnehezíthetik a szülők számára a jótékonysági munkát, úgy 5 éves kortól már a gyermekek is bevonhatók. (Lásd a Kids4Community példáját a következő dián.) Ha a gyerekeket már korán megtanítjuk az önkéntesség előnyeire, ezt tovább viszik a tinédzser és felnőtt életükbe is. Ez pedig nem csak a közösségeknek kedvez, hanem maguknak a gyerekeknek is, amikor fiatal felnőtté válnak.

A San Diego-i Kids4Community kezdeményezést a hajléktalanok javára Kenan Pala, hetedik osztályos tanuló indította barátai és családja segítségéve. Kenan elsődleges célja az volt, hogy más, vele egykorú és fiatalabb gyerekeket – például a kisöccsét – is arra ösztönözze, hogy vegyenek részt a közösségükben. Pénzt gyűjtött a helyi menhelyeknek, negyedévente étkezéseket koordinált a menhelyi konyhákon, és rekordot jelentő gabonapehely-gyűjtő akciót szervezett. Az alábbi videón azt láthatjuk, amint közössége apraja-nagyja több, mint 1000 „mikuláscsomagot” állít össze.

Az Y generációs ifjúsági korosztályra jellemző, hogy gyakorlatiasak, jó a technikai érzékük és jól iskolázottak. Míg kiemelkedők az internethasználatban és a figyelemmegosztásban, a Z generációra még inkább jellemző, hogy szimultán több médium felhasználói, virtuális közösségek tagjai. Ebből is fakadhat az elidegenedésük a környezettől, majd a magánnyal és szorongással növekvő esély a depresszióra.  A társtalanság érzését tetézi a siker, pénz, pörgő-kereső rohanás; a  konfliktuskezelési készség hiányossága pedig indulatkezelési nehézségekben, agresszióban nyilvánulhat meg.

Az ifjúsági korosztály társak iránti igénye, a világ felé irányuló kíváncsiságuk gyakran passzív volta kiemelkedő fontossággal ruházza fel a megszólításukat, az offline közösségekbe való bevonásukat.  Míg egy Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a fiatalokra egyre inkább jellemző az „alternatív formában” való részvétel – beleértve a közösségi önkéntességet, az ifjúsági és online aktivizmust, vagy az olyan ifjúsági társadalmi mozgalmakat, mint például az éghajlatvédelmi aktivizmus –, a civil társadalomnak is nyitnia kell feléjük. Erre a képviselet és részvétel strukturált, hierarchikus modelljeitől a hálózatos és sokszínűbb szektor felé való elmozdulással van lehetőség.

Az Egyesek Ifjúsági Egyesület olyan ifjúsági munkát és közösségfejlesztést végző aktív fiatalok és fiatal szakemberek közössége Nógrád megyében, akiknek a célja, hogy a fiatalok megismerjék saját erőforrásaikat, és azokat tudatosan használják személyes és szakmai életük kiteljesítésére. A képzés és az önkéntes programok, nemzetközi önkéntes táborok szervezésével nemcsak a nógrádi közösségek kialakulásához járulnak hozzá, hanem az ország más közösségeinek fejlődéséhez is, „ahol az emberek szabadon döntenek, azt csinálják, amit szeretnek és békésen kapcsolódnak egymáshoz”.

https://egyesek.hu/ 

A hazánkban élő felnőtt korosztály jellegzetessége (2014-es demográfiai adatok szerint), hogy magas a 40 és 60 évesek száma. Ez egy olyan társadalmi, gazdasági kihívás, melyre egyik hatékony választ az aktív, tevékeny, eredményes időskor megélését elősegítő közösségek nyújthatnak; különösen azok, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztathatóság feltételeinek, lehetőségeinek kialakításához, a generációk közötti tudástranszfer létrejöttéhez. További és hasonló indok a felnőtt korosztály bevonására, hogy az X-generáció tagjai gyakran súlyosan alulfoglalkoztatottak; diplomásként olyan munkahelyen dolgoznak, amely nem igényel főiskolai végzettséget.

A felnőtt korosztály számára a kiegyensúlyozott életmód a boldogság kulcsa: a kikapcsolódás, a családra és a barátokra szánt idő, a személyes fejlődéssel kapcsolatos tevékenységek és a munka nagyjából azonos fontossággal bírnak. Az őket megcélzó közösségnek támogatnia kell a családot és az egészséget, és figyelembe kell vennie az alternatív nézőpontokat. Értékelik a személyes kommunikációt, szívesen vesznek részt az ötletelésben, a munkaszervezésben és a döntéshozatalban.

A Sterling Volunteers honlapján idézett, Beth Steinhorn, a VQ Volunteer Strategies szakértője egy személyes példát osztott meg arra, hogy a generációs szemléletmód hogyan válhat a közösségszervezők előnyére. Meghívást kapott, hogy a családjával vegyen részt egy ünnepségen, és mivel gyakran náluk volt, kiterjesztette a meghívást az anyósára is. Az anyós nem nagyon lelkesedett az ötletért, mert mint később kiderült, nem gondolta, hogy valóban meghívták, ugyanis az ő generációja számára egy másodkézből érkező meghívás nem volt meghívás. A személyes felhívást és a kedves beszélgetést követően viszont szívesen elment a programra, és mindenki jól érezte magát.

Korunk társadalmi, gazdasági kihívásai között erőteljesen jelenik meg a magasabb iskolai végzettségű, a munkatapasztalattal rendelkező aktív nyugdíjas réteg, mely felveti az új szolgáltatási lehetőségek bővítésének szükségességét, valamint a kormenedzsment munkájának kiszélesítését. Az idősebb generáció számára természetes, hogy munkájukkal, idejükkel támogassák felnőtt gyermekeiket, ha azok nehéz helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor nemcsak a család, de a barátok és az ismerősök is jelentős mértékben részesülnek segítségükből.

Az Ontario-i Időskorúak Központjainak Szövetsége (Older Adults Centres Association of Ontario, OACAO) „Engaging Baby Boomers” projektje során olyan eszközök és források létrehozására vállalkozott, amelyek összekapcsolják az idősebb generációt a számukra létrehozott központokkal, részvételük és önkéntességük ösztönzésének céljából. A munkaértekezleteik során megfogalmazott közösségszervezési tanácsok és ajánlott szabadidős foglalkozások mellett egy marketingstratégiát is létrehoztak, melynek közösségi médiára vonatkozó elemeit az alábbi dokumentumban találhatjuk.

Demográfiai adatok szerint a 65 éven felüliek számára az egészségmegtartó programokon való részvétel mellett az utazás segít megőrizni a szellemi frissességet és a fizikai aktivitást. A társadalom és a közösségek számára tehát fontos cél, hogy ilyen és hasonló tevékenységekkel segítsék a szépkorúakat abban, hogy ne veszítsék el önállóságukat, ne szigetelődjenek el, hanem továbbra is hasznosnak érezzék magukat. Életük során megtanulták, hogy a nehézségeket önfeláldozással és fegyelemmel kezeljék; hagyománytisztelők, gyakorlatiasak, türelmesek, hűségesek és szorgalmasak. Adjunk nekik is helyet a közösség valamely bizottságában.

Az Idősek Barátai Program az időskori magány és elszigeteltség leküzdését tűzte ki célul Magyarországon. A szépkorúak véleményét, hangját meghallgatva hozták létre alapelveiket, melyek mentén autonóm helyi önkéntes csoportok végzik tevékenységeiket. Lehetőséget adnak az idősek lehető legnagyobb mértékű bevonására, szem előtt tartva emberi méltóságukat, igényeiket. Önkénteseik rendszeresen meglátogatják az elszigetelten élő idős embereket, beszélgetnek velük, esetenként kisebb segítséget nyújtanak, illetve olyan, szabadidős jellegű tevékenységeket végeznek velük, melyek növelik az szépkorúak aktivitását és a világra való nyitottságát.

A családok a társadalmak alapvető építőkövei, döntő szerepet játszanak a társadalmi fejlődésben. Elsődleges felelősségük a gyermekek nevelésére és szocializációjára terjed ki, de ők közvetítik az állampolgárság és a társadalomhoz való tartozás értékeit is. Ugyanakkor a családok és a közösség viszonyát tekintve helytálló az az afrikai közmondás, hogy "Egy falu kell egy gyermek felneveléséhez": ahhoz, hogy a gyermekek biztonságos és egészséges környezetben élhessenek és fejlődhessenek, a társadalomnak segítenie kell a családokat.

A családok megszólítása és a tágabb közösségbe való bevonása többnyire az oktatási intézményeken keresztül történik. A Hanover Research az alábbi kulcsfontosságú gyakorlatokat határozta meg a hatékony családi és közösségi szerepvállalás megvalósításához:

• Erős iskolai-családi kötelékek kialakítása
• Hatékony szervezés és tanárképzés alkalmazása
• A tevékenységeknek a kulturális sokféleséghez való igazítása
• Hatékony kommunikáció a szülőkkel
• A szülők bevonásának összekapcsolása a tanulással
• Életkor-specifikus technikák alkalmazása
• A szülők igényeinek kezelése
• Kapcsolatok kiépítése a közösségi szervezetekkel.

A családok közösségi életbe való bevonása lehetővé teszi olyan ismeretek, attitűdök, értékek és viselkedésmódok kialakítását, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek motivált, lelkes és sikeres tanulókká váljanak. A könyvtárak számára ez azt jelenti, hogy partnerségre kell lépniük a családokkal, és információt, útmutatást és lehetőségeket kell nyújtani a szülőknek, hogy aktívan részt vehessenek gyermekeik tanulásában és fejlődésében. Ezt az alábbi módon valósíthatják meg:

• Befogadó terek létrehozása a családok és a gyermekek számára
• Családi programok létrehozása
• Családok, meghívása, hogy vegyenek részt könyvtári tanulási tevékenységekben
• Konkrét cselekvések modellezése, hogy a családtagok hogyan támogathatják a tanulót.

A közösségközpontú könyvtár messze túllépi a puszta információszolgáltatási szerepet. Különböző tevékenységi területeivel, közösségi tereivel és kölcsönözhető eszközeivel hozzájárul a közösség fizikai-, szociális‑, humán‑ és környezeti tőkéjének építéséhez. A családok elkötelezettségét növelő módszereit a Harvard Family Research Project az 5R-ként foglalta össze:

• Reach out: elér
• Raise up: felemel
• Reinforce: megerősít
• Relate: kapcsolatba hoz
• Reimagine: újít.

Ismétlés

Míg gyakran egy fedél alatt él több korcsoport, nem minden generáció egyforma. A kommunikáció és a technológiai fejlődés különböző korszakaiban nőttek fel, más-más módot alakítottak ki arra, hogy kapcsolatba lépjenek egymással és olyan közösségekkel, amelyek iránt szenvedélyesen érdeklődnek. A fiatalabb, technológia iránt fogékony aktivisták a mobil telefon és a közösségi média hívei, míg az idősebbek még mindig ragaszkodhatnak a közvetlen megkereséshez. Különböző személyek megszólításához tehát célszerű többcsatornás kommunikációs stratégiákat kidolgozni, hogy az egyes generációkat oly módon vonzzuk be, ahogyan ők szeretnék.