Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

Az ifjúsági közösségszervezés olyan innovatív ifjúságfejlesztési stratégia, amely bevonja a fiatalokat a közösségi szerveződésbe és érdekérvényesítésbe; segíti őket abban, hogy készségeiket felhasználva intézményi és társadalmi változásokat idézzenek elő a lakóhelyükön. Tekintve, hogy  valós problémákkal foglalkoznak, a fiatal aktivisták hiteles problémamegoldó folyamatokban vesznek részt, amelyek kézzelfogható változásokat eredményezhetnek a tágabb közösségben. Ezáltal erősödik a cselekvőképesség és a felhatalmazottság érzése bennük.

Az Európai Unió stratégiai szempontból az ifjúsági korosztályt a 15-19, 20-24 és 25-29 éves korcsoportba tartozó fiatalokként határozza meg. Az ifjúsági közösségfejlesztés segíti ezeket a fiatalokat az életvezetési készségek elsajátításában és fejlesztésében; megkönnyíti a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenetet; erősíti a pozitív identitást, az összetartozás és az autonómia érzését. Az informális tanulásnak teret teremtve képessé teszi a fiatalokat arra, hogy aktívan részt vegyenek a társadalomban és a politikában, miközben alapvető életvezetési és munkaerő-piaci készségekkel ruházza fel őket.

2014-es statisztikai adatok szerint viszonylag nagy számban élnek fiatalok az európai fővárosokhoz közeli városokban, melyeket általában nagyfokú etnikai sokszínűség jellemez. Sok fiatal tanulási céllal vagy munkalehetőségeket keresve hagyja el szülőhelyét. Ezért az akciótervek és városfejlesztési stratégiák készítése során törekedni kell a helyi kötődés erősítését elősegítő közösségépítő programokra, a szórakozási / szabadidős lehetőségek bővítésének támogatására.

Az EU Ifjúsági Stratégiája a 2019-2027-es időszakra azt a célt tűzte ki, hogy több lehetőséget teremt a fiatalok számára; a sokszínűség elvét szem előtt tartva törekszik a fiatalok társadalmi befogadására, szegénységük felszámolására. Ennek érdekében igyekszik különös figyelmet fordítani a például etnikai származásuk, nemük, szexuális irányultságuk, fogyatékosságuk, vallásuk, meggyőződésük, vagy politikai véleményük kapcsán marginalizálódás veszélyének kitett fiatalokra. A siker érdekében alapvető fontosságú a fiatalok és az ifjúsági szervezetek bevonása, a tagállamokkal és az uniós intézményekkel szorosan együttműködve.

Engage, Connect, Empower

Az EU Ifjúsági Stratégia a Bevonni, Összekapcsolni, Felhatalmazni (Engage, Connect, Empower) elvek alapján 11 konkrét ifjúsági célt fogalmaz meg:

Az Urban Youth Circle egy nagybányai (Baia Mare, Románia) alulról jövő kezdeményezés. A város fiataljai az elvándorlás problémájára keresik a megoldást: az elmúlt 25 évben a város elvesztette lakosságának egyharmadát! „Látjuk azonban, hogy a városok veszélyei máshonnan is erednek: éghajlatváltozás, környezetszennyezés, marginalizálódás és radikalizálódás, valamint az új generáció elszakadása a többi generációtól”, nyilatkoznak a fiatalok a szervezet honlapján, és a helyi  önkormányzattal karöltve igyekeznek a fiatalokra és a fenntarthatóságra építeni. Fő álmuk egy Boldog város receptjének megalkotása.

Az ifjúsági szervezetek, az ifjúsági munka és a nem formális oktatás kiemelkedő szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás előmozdításában, valamint a megkülönböztetés, az erőszak és a társadalmi kirekesztés megelőzését célzó küzdelemben. A közösségfejlesztés szociális programjaiba bevont fiatalok informális módon gyűjtenek ismereteket és tapasztalatokat, fejlesztik készségeiket. A közösségi tanulás többek között a hátrányos helyzetű ifjaknak segít abban, hogy helyzetükön felülemelkedve, aktívan hozzájáruljanak közösségeik és a társadalom fejlődéséhez.

A helyi tantervben szerepelnie kell olyan közösségismereti témaköröknek, mint a helyi történelem és hagyományok; a helyi természet, épített környezet és szolgáltatási rendszerek. Ugyanakkor helyet kell kapnia a szociális készségfejlesztésnek, a közösségi alapú gazdasági kultúra ismereteinek és a demokratikus tanoknak. Az ifjúság számára fontos, hogy gyakorolják is a megszerzett tudást, hogy képesek legyenek annak alkalmazására. A felnövekvő generációknak ismernie és értenie kell az önálló tanulás hogyanját; a múltat, a matematika, a tudomány és az alkotás erejét; és tudnia kell, hogy hogyan válhat jó állampolgárrá.

A hazai Ökoiskola Hálózat az Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések (Environment and School Initiatives, ENSI) elnevezésű nemzetközi programhoz csatlakozik. Egy ökoiskola azonban különbözik az átlagos iskolától olyan értelemben, hogy a tanításban kiemelten érvényesülnek a környezeti nevelés és a fenntarthatóság elvei, beleértve az iskola működtetéséhez kapcsolódó környezetkímélő gyakorlatot is (pl. gyerekek étkeztetése, táborok szervezése során, stb.). Az ökoiskolai munkához továbbá kapcsolódik a helyi közösség: a helyi környezeti értékek és problémák megbeszélése részét képezik a pedagógiai munkának.

Jógyakorlat példa: Az ökoiskola hét lépése

Az Ökoiskola hét lépése egy olyan intézkedéssorozat, amely segít az ökoiskolai törekvések elérésében. A tanulók által vezérelt folyamatba az iskola és a tágabb közösség tagjait is bevonja.

A fiatalok bevonása az ifjúságfejlesztés központi elve, hisz azáltal, hogy kölcsönhatásba lépnek a környezetükben élő emberekkel és lehetőségekkel, nem csupán passzív befogadói lesznek a külső hatásoknak, hanem aktívan részt vehetnek a fejlődésük alakításában. Ugyanakkor az ifjúsági szerepvállalás révén, a fiatalok szakértelmét és partnerségét élvezve, a közösségek is jobb eséllyel teremthetik meg azokat a szolgáltatásokat, lehetőségeket és támogatásokat, amelyekre a fiataloknak szükségük van.

Az ifjúsági szervezetek többek közt fórumot biztosítanak a fiataloknak, ahol foglalkozhatnak a számukra fontos kérdésekkel (pl. az oktatással, a környezetvédelemmel, stb.). Azonban számos más előnnyel is járnak, mint például az önbizalom és önbecsülés növekedése; a fiatalok szociális, szakmai és vezetői készségének fejlesztése; megbízható támogatói hálózat kialakítása; a fiatalokról alkotott közvélemény javítása. Növekszik a fiatalok a cselekvőképesség és felhatalmazottság érzése; erős civil elkötelezettséget alakítanak ki, amely kulcsa lehet annak, hogy felnőttként is részt vesznek a polgári ügyekben.

Egy ifjúsági szervezet alapítása előtt érdemes elgondolkodni azon, hogy mi foglalkoztatja leginkább a helyi fiatalokat; milyen problémák motiválnák őket a szerepvállalásra. A meglévő problémáknak mi a valódi oka, és mit kellene tenni ellenük? Van-e már olyan közösségi csoport, amely foglalkozik ezekkel a kérdésekkel? Amennyiben létezik már aktív közösség, a fiatalokat abba lenne-e érdemes bevonni, vagy célszerűbb egy autonóm csoportot létrehozni? Autonóm ifjúsági szervezet létrehozása esetén meghatározó az alapító tagok száma: 2-3 vagy 10+ fő esetén más-más alternatívák állnak rendelkezésre.

Bővebb információ itt: http://civiljogok.hu/utmutato/letszam#kerdes-2

Az ifjúsági szervezet céljainak meghatározásánál vonjuk be a fiatalokat, hogy amit eltervezünk, az az ő céljuk is legyen, nemcsak a miénk, felnőtteké / közösségszervezőké. Miután tudatjuk velük, hogy partnerként szeretnénk támogatni az érdekeiket, mutassuk be a célmeghatározást, mint az álmaik / vágyaik támogatásának eszközét. Mit, miért és hogyan szeretnének megvalósítani? Mi a tervük erre? Segítsd a fiatalokat felülvizsgálni a céljukat, hogy az konkrét és mérhető legyen (SMART)!

A fiatalok bevonására irányuló erőfeszítések középpontjában a minőségi fiatal-felnőtt partnerség (Y-AP) előkészítése áll. A szervezet céljainak meghatározása tehát ki kell térjen arra is, hogy a felnőtt résztvevők hogyan fogják támogatni az ifjúsági szerepvállalást.

A mellékelt ellenőrzőlista alapján készíts egyet a saját szervezeted számára, majd beszéljétek meg és véglegesítsétek olyan formában, amelyet a közösség minden tagja támogat.

Amint beazonosítottuk az ifjúsági program prioritásait, céljait és tervezett tevékenységeit, itt az ideje, egy csapat összeállításának. Ha egy nagyobb projektről van szó, szükség lehet képzett szakemberek bevonására is. A fiatalok és segítők toborzásához hozzátartozik, hogy kidolgozott stratégiák mentén aktívan keresünk önkénteseket, hogy részt vegyenek a programban, miközben igyekszünk aktívan tartani a régi csoporttagokat. A toborzás módszere a szervezet profiljától függ (pl. diákokat iskolákban, másokat egyházközségekben vagy szomszédsági / városi rendezvényeken tudunk elérni), de mindenképp hatékony reklámozáshoz kell folyamodnunk.

Az ifjúsági szervezet székhelyét illető megfontolások része a célcsoport figyelembe vétele, hiszen gyakran maga a székhely az, amihez eleve kötődnek az érintettek (gondoljunk csak egy iskolára vagy egy hitközösség fiataljaira). A kézenfekvő alternatívák közti választás kritériumai továbbá, hogy milyen speciális igényeik, szükségleteik vannak a fiataloknak (berendezés, infrastruktúra, stb.)
az általuk használt közösségi terekkel szemben, és természetesen a potenciális költségek. Vonjuk be az érintetteket és az alapító tagokat a tervezésbe, majd amint körvonalazódnak az alapvető célok, paraméterek és források, rögzítsük ezeket írásban.

Jogi megfontolások itt: http://civiljogok.hu/utmutato/hol-lesz-szervezet-szekhelye

Erőforrások beszerzése és felhasználása

Az úgynevezett eszköztérkép készítés segít összegyűjteni az információkat a közösség erősségeiről és erőforrásairól; segíthet a megoldások feltárásában. Ennek elkészítéséhez határozzuk meg azt a területet (szomszédság, városrész, stb.), amelyre hatást szeretnénk gyakorolni, valamint hogy milyen típusú eszközökre lenne szükségünk. Miután ezeket egy, az alábbihoz hasonló táblázatban összegyűjtöttük, jelöljük őket a terület térképén, majd vegyük fel a kapcsolatot az érintettekkel, hogy a segítségüket kérjük a további pénz vagy más eszközök azonosításában.

Ismétlés

Az ifjúsági közösségfejlesztés hasonló a közösségi szerveződéshez, a fő különbség az, hogy az előbbiben a fiatalok kulcsfontosságú vezetői szerepet vállalnak a felnőtt partnereik mellett. A cél azonban ugyanaz: a fiatal helyi lakosok és olyan intézmények hálózatának kiépítése, amelyek katalizátorként szolgálhatnak a pozitív változások érdekében. Az ifjúsági közösségszervezőnek kapcsolatot kell kiépítenie állami és magánszervezetekkel, hisz az ifjúsági programok megvalósítása általában meghaladja egy-egy szervezet vagy korosztály kapacitását. Következésképpen a legtöbb ifjúsági szervezőmunkát pályázatokból, magánszemélyek támogatásaiból és adományokból finanszírozzák.