Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

A közösségfejlesztés a tagok aktív részvételével tud működni, ezért a megfelelő technikák alkalmazásával motiválni kell őket. Mindenekelőtt fontos a közösség aktuális belső folyamatainak és környezetének ismerete, a kapcsolati hálók és viszonyok megfigyelése. A kutatás a közösségfejlesztés legelső lépése, mely alapján összeállíthatunk egy cselekvési modellt, ami a módszerek kiválasztásában és a feladatok alkalmazásában nyújt majd segítséget.

A közösség felmérésének forrásai lehetnek a helyi kulcsszereplők: szakértők, aktivisták, civil szervezetek; de a közösség passzív tagjai is. Az internet segítségével manapság egyszerűen és rugalmasan hozzájuthatunk a megfelelő információhoz, forrásokhoz. Segítségével felkereshetjük különböző egyesületek képviselőit vagy a város polgárait. A közösségi oldalak, a helyi weboldalak mind fontos információval szolgálhatnak, vagy elősegítik a különböző felmérések felgyorsítását, de személyesen is elvégezhetjük a kutatást.

A megfelelő kutatási módszer alkalmazása elősegíti, hogy később meg tudjuk győzni az adott közösség tagjait. A kutatáshoz az alábbi módszerek közül válogathatunk:

1. Könyvtárak, levéltárak, önkormányzati archívumok, weboldalak: statisztikák, feljegyzések, cikkek, tanulmányok, fotók és jelentések.
2. Csoportos vagy egyéni interjúk, felmérések: lehet formális vagy informális, online vagy személyes.
3. Megfigyelés: a közösség tagjai közt zajló interakciók megfigyelése különböző helyzetekben.

A személyes tapasztalatok begyűjtésére a legjobb módszer az interjú vagy a kérdőív. Ezekben gyakran ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel különböző egyéneknek vagy csoportoknak. A lakosokat keressük fel azzal (személyesen, online vagy telefonon), hogy közösségfejlesztőként szeretnénk velük szorosan együttműködni a település fejlesztésében, ehhez kérünk segítséget, hogy jobban megismerjük a helyi sajátosságokat és problémákat.

A megfigyeléshez nincs szükségünk más eszközre, csak időre és türelemre. Megfigyelés során elvegyülünk az adott közösségben, megfigyeljük a közösség tagjai közötti kapcsolatokat, mindennapi interakciókat; illetve magát a fizikai környezetet és a körülményeket. Hogyan kommunikálnak a közösség tagjai vásárlás során? Melyek a különböző korosztályok tevékenységpreferenciái? Hogyan viselkednek az egyének? Kerékpárral, tömegközlekedéssel vagy autóval közlekednek? Hogyan használják a közös tereket? Érdemes ezekről jegyzeteket készíteni.

Ha megfigyeljük a helyi sajátosságokat, és megkérdezzük a helyi lakosságot, visszajelzést kapunk arról is, hogy mik a kulcsproblémák az adott közösségben.  Óvakodnunk kell a probléma rosszul definiálásától, mert később sokkal nehezebb ezt kezelni. A folyamat 3 lépése a tisztázás, a döntés és az elemzés.

Igyekezzünk a megoldások helyett az igények szerint megfogalmazni a problémát: „A fiatalok elköltöznek a településről.” helyett „Több lehetőséget kell biztosítani a fiatalok itthon tartására.” A döntés során mérlegeljük, hogy megvalósítható-e a tervezett megoldás.

Ha a problémát sikerült meghatározni, mélyebben is meg kell vizsgálnunk és értenünk a témát. Egy közös brainstorming során a facilitátornak célszerű a mi, miért, ki, mikor és mennyi kérdésekre választ találnia a közösségtől:Mi a probléma oka?

• Miért jelent problémát?
• Ki okozza? Kit érint?
• Mikor merült fel? Mióta él?
• Mennyire befolyásolja a közösség életét?

A továbbiakban kérjünk visszajelzést a közösségtől, hogy ezek alapján hajlandóak-e a továbbiakban is részt venni a megoldásban.

A kiváltó ok elemzést (root cause analysis) egyénileg és csoportban is érdemes alkalmazni. Ehhez írjuk le / mondjuk ki az alapproblémát, és engedjük, hogy a résztvevők megválaszolják a kérdést: miért él ez a probléma? Ezt követően addig kérdezzük őket, hogy „de miért?”, amíg meg nem találjuk a probléma forrását, melyben mindenki egyetért.

Az erőtérelemzéssel a problémát befolyásoló erőket elemezzük. Válasszuk ketté a táblát / lapot egy vonallal. A bal oldalra írjuk fel az összes visszatartó erőt (pl. ritkán járó buszok, oktatási rendszer), a jobb oldalra pedig a hajtóerőket (motivált fiatalok, összetartás, stb.).

Ahhoz, hogy lássuk, hová szeretne a közösség eljutni, érdemes megalkotni egy jövőképet. Célszerű vízió gyakorlattal egybekötni a tervezést. Ehhez kérjük meg a közösség tagjait, hogy hunyják le a szemüket és képzeljék el, hogy 10 év múlva milyen szomszédságot, várost látnak maguk előtt. Hogy néz ki? Milyenek az épületek, és az utcák? Hol gyülekeznek az emberek, hol étkeznek? Mekkora a zöldterületek aránya? Ezeket írják le közösen, vagy rajzolják le, és dokumentálják.

A helyi problémák ismerete mellett egyaránt fontos feltérképezni a közösség tudását és figyelmet fordítani azok összekapcsolására is, hogy a problémát a maga komplexitásában kezelhessük. Ebben segít a közösségi profil, melynek öszeállításával átlátható képet kaphatunk a közösség aktuális állapotáról, kultúrájáról, félelmeiről vagy a kapcsolati hálózatáról. Ehhez segítséget nyújthat a Kansasi Egyetem Community Tool Box eszköze, mely ingyenesen elérhető angolul.

Az alábbi elemek alapján lehet összeállítani egy közösségi profilt:

• Fizikai környezet: városrész jellegzetességei, zöldfelületek aránya, stb.
• Infrastruktúra: Utak, közlekedési lehetőségek, internet, stb.
• Demográfiai mutatók: életkor, nem, iskolai végzettség, anyanyelv, stb.
• Történelem: a közösség múltja, hagyományai, sikerei, stb.
• Vezetők: polgármesterek, igazgatók, orvosok, aktív polgárok, papok, stb.
• Intézményi rendszer: iskolák, kórházak, munkahelyek, stb.

Ide tartozik még a gazdaság, politika, a közösség értékei és kultúrája, az oktatás, stb. Ez lehet egy tanulmány vagy vázlat grafikonokkal és fotókkal.

Ide tartozik még a gazdaság, politika, a közösség értékei és kultúrája, az oktatás, stb. Ez lehet egy tanulmány vagy vázlat grafikonokkal és fotókkal.

Az alábbi elemek alapján lehet összeállítani egy közösségi profilt:

• Fizikai környezet: városrész jellegzetességei, zöldfelületek aránya, stb.
• Infrastruktúra: Utak, közlekedési lehetőségek, internet, stb.
• Demográfiai mutatók: életkor, nem, iskolai végzettség, anyanyelv, stb.
• Történelem: a közösség múltja, hagyományai, sikerei, stb.
• Vezetők: polgármesterek, igazgatók, orvosok, aktív polgárok, papok, stb.
• Intézményi rendszer: iskolák, kórházak, munkahelyek, stb.

A megoldások pontos tervezésével elkerülhetjük a váratlan eseményeket. A megoldás részleteinek dokumentálása elősegíti, hogy ne maradjanak ki fontos elemek a projektből, és követhetők legyenek a tevékenységek, beszerzések, elérhetőségek és feladatkörök. Ha listát írunk arról, hogy mi a részletes folyamata egy feladatnak, és mit várunk el végkimenetelként, akkor időt és energiát spórolunk a projekt megvalósulása során, és elkerülhetjük a felesleges köröket.

A terv elsődleges célja nem a tervezés, hanem a már megtervezett megoldások és részletek kidolgozása. A cselekvési terv a projekt stratégiai céljait a feladatokhoz igazítja.

Tartalmazza:

• a projekt időkeretét,
• a tevékenységek kezdő és befejező időpontját,
• az elvégzendő feladatok listáját és felelőseiket,
• erőforrásokat és pénzügyi tervet.

A cselekvési tervet érdemes Excelben elkészíteni. Igény szerint módosítható a pályázati szerződés keretein belül. Nagyobb pályázatok esetében érdemes tapasztalt projektmenedzser segítségét kérni.

Egyszerű megoldáskeresési technikához tartozik a körbekérdezés, mely kisebb csoportokban működik, ahol mindenki megosztja az ötletét, és ezek közül választja ki a közösség a legjobbat. Ez anonim módon is működhet úgy, hogy az ötleteket egy papírra írja mindenki, majd a facilitátor felolvassa azokat. Az ötletírás arra szolgál, hogy 5-6 fős csoportokban leírják a résztvevők az elgondolásaikat, melyet minden tag kiegészít a sajátjával. A brainstorming során mindenki elmondja az összes ötletet, ami eszébe jut, melyeket táblára jegyzetel a facilitátor.

Miután elegendő ötlet gyűlt össze, elemezzük és vizsgáljuk meg őket az alábbi szempontok alapján, hogy a legjobbakat válasszuk ki:

• Mi tetszik és mi nem tetszik az ötletben? Mik lehetnek a mellékhatások?
• Mennyire hatékony? Anyagilag megéri? A közösség elfogadja majd?
• Könnyen megvalósítható?
• Releváns az adott városi / szomszédsági közösség számára?

Ezek alapján állítsunk fel egy fontossági sorrendet, majd válasszuk ki a legcélravezetőbb ötletet.

Ismétlés

A helyi közösségfejlesztő projekt összeállításához meg kell ismernünk a közösséget, melyet megfigyeléssel, a kulcsszereplők felkeresésével, online vagy offline kutatással tehetünk meg. Ezután összeállítjuk a közösség profilját, és megfogalmazzuk a problémákat, melyekre megoldást keresünk, és kiválasztjuk a legalkalmasabb ötleteket. A cselekvési tervünkben részletesen kidolgozzuk a tevékenységek elemeit a kiválasztott javaslatokra alapozva.