Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

A település, szomszédság vagy közösség akkor fejleszthető, ha a tagokat aktívan bevonjuk a történésekbe és a döntési folyamatokba. Gyakran nem azért aktívak egyes lakosok, mert nem szeretnének részt venni a közösségi életben, hanem mert nem biztosak abban, hogyan kell csatlakozni, a közösség értékei megegyeznek-e az övével vagy a közösség szívesen látja-e őket. A részvétel erősítése kulcsfontosságú, melyeket több területen is érvényesíteni lehet.

A jól működő közösség tagjai fontosnak érzik, hogy a szabadidő mellett önkéntességre is szánjanak időt, ahol kapcsolatok épülnek, készségek fejlődnek és tapasztalatokat szereznek, cserélnek. Ezzel a város működése, a társadalmi jólét, az élhetőség és a lakosság egészsége is javul, melyre hatással van a tiszta környezet, az oktatás, a biztonság és az egyén szociális hálózata is. A részvételi demokrácián alapuló közösségek nem csak aktív cselekvők, hanem egyben saját településük döntéshozói is.

Az aktív polgár inspirálni tudja környezetét és egyénileg is generálhat változást a lakossági szintű szerveződések kezdeményezéséve. Ezzel gyakran nem csak a helyi közösségekre van pozitív hatással, hanem hozzájárul az országos demokrácia kiépítéséhez is. Egy ilyen kezdeményezés állhat egy egyszerű városi szemétszedési akcióból vagy akár ifjúsági kirándulások szervezéséből is, mely erősíti a közösséghez tartozás érzését, illetve a szolidaritást és gazdasági értékeket is képvisel.

Gyakran egy adott probléma olyan összetett, hogy egyéni kezdeményezéssel nehezebben megoldható, több polgár vagy intézmény hozzájárulása szükséges az orvoslásához. Ilyenkor fontos, hogy széles körben képviselésre kerüljenek az adott ügyek, és az együttműködés a civil társadalom és a döntéshozók közt is érvényesüljön. Összehangolt, több szereplőt bevonó tervezéssel, felméréssel és tevékenységek szervezésével a probléma közös megoldása gyorsabb és egyszerűbb.

A helyi erőforrások felméréséhez vonjuk be a közösséget is, hiszen nem minden erőforrás megléte lehet egyértelmű. Ide sorolhatók:

• humán erőforrások
• épített környezet
• gazdaság
• természeti erőforrások.

Gyakran ezekről a közösség tagjai több információval tudnak szolgálni, vagy maguk ajánlják fel saját erőforrásaikat.

A civil polgárok mellett a helyi intézmények is részei a közösségfejlesztés folyamatának, hiszen képviselőinek jól működő kapcsolata nagyban hozzájárulhat a pozitív változásokhoz. Ide soroljuk az oktatási intézményeket, a vállalatokat, önkormányzati és közigazgatási szerveket, civil szervezeteket, stb., akiknek különböző területeken van szakmai ismeretük és befolyásuk a településen.

A lakosság bevonását akkor kell szorgalmazni, ha alacsony a részvétel, a bizalom, a kölcsönös támogatás a helyi közösségi életben. A lakosok passzívak, mert nem ismerik a helyi lehetőségeket, sem jogaikat és civil kötelességeiket.

Városban a lakosság bevonása a sokszínűség miatt egyéni szinten gyakran nehezebb, ezért érdemes az önkéntes szervezeteken keresztül próbálkozni, rajtuk keresztül bevetni a hírközlési eszközöket, médiát és a közösségi platformok biztosította lehetőségeket. Fontos ismertetni, hogy aktív részvétellel a lakosok életük és környezetük helyi szintű alakítására képesek.

A fogyatékkal élők, az idősek és a hátrányos helyzetű csoportok gyakran kevés figyelmet kapnak a közösségekben. Más esetben az átmenetileg ott élő fiatalok vagy az etnikai kisebbségek nem tudják, hogy kapcsolódhatnak a közösségi életbe.  

Keressük fel ezeket a csoportokat, és foglalkozzunk a problémáikkal, tudjuk meg, hogy milyen formában csatlakoznának szívesen a közösségi életbe! Kiváló lehetőséget biztosítanak például a gyermekprogramok, melyek a szülőket is ugyanúgy bevonják a folyamatokba.

A részvételi fórumokon a közösség tagjai nyilvánosan találkoznak, hogy megvitassák az őket érintő aktualitásokat, problémákat, és közös megoldást találjanak rájuk. Megvalósulhat gyűlések, kerekasztal-beszélgetések formájában. A szervezésnél meg kell határoznunk a fórum célját, az időpontot és a helyet, és elő kell készítenünk a terepet (moderátor beszervezése, résztvevők meghívása, stb.).  

A kulturális örökség egy adott helyi közösség kultúráját foglalja magába. Ide tartozik az ember által alkotott tárgyi világ és a szellemi örökség is, melyet értékei és hagyományai alapján alakít ki egy adott közösség. A kultúra folyamatosan halmozódik egy közösségben, így válik kulturális örökséggé.

Az öröklődő szellemi kulturális örökség megőrzését az UNESCO is szorgalmazza. Ezen értékek ápolása összetartja a közösséget, erősíti a helyi identitást. Érdemes dokumentálni, szakembereket képezni, és ismeretterjesztést biztosítani a közösség számára ennek fontosságáról.

A közösségfejlesztés során koncentráljunk arra is, hogy ne csak az értékeinket, de a közösséget is megőrizzük. A közösség közeget biztosít a szocializálódás, a szórakozás, a tanulás és a célok megvalósítására. Ha nem találja az egyén azt, amit keres, akkor elhagyja a közösséget. Ezért biztosítsuk:

• a rendszeres kapcsolattartást és a személyes kontaktot, motivációt,
• új emberek bemutatását,

renszeres tájékoztatást és felülvizsgálatot arról, hogy milyen az együttműködés, hatékonyak-e még a módszereink.

A közösségi terek otthont adnak a helyi kulturális, művészeti, oktatási és egyéb tevékenységeknek. Ezek értelmezésére, aktív megélésére, és az ehhez kapcsolódó szocializációs folyamatoknak biztosít fizikai környezetet. Kiemelkedő szerepet kap a funkció betöltésére manapság a kultúrház vagy a közösségi ház, az IKSZT-k és az agórák.  

A helyi pénz bevezetésének sajátossága, hogy egy adott földrajzi területen használható fel, illetve nem csak gazdasági, hanem szociális célokat is szolgál (helyi termékek, munkahelyteremtés, kapcsolatok élénkítése, stb.). Ezzel a helyi közösség befolyásolni tudja a helyi gazdasági folyamatokat, és hosszú távon javítani tudja a lakosok életminőségét. Erősíti a közösségi összefogást és egyéni szinten a tudatos vásárlást. Bevezetéséhez szükség van a közösség, az önkormányzat, a helyi termelők és vállalatok együttműködésére.

Helyi termelők

Az úgynevezett közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA – community supported agriculture) a helyi mezőgazdasági termelőket és a közösséget köti össze. Gyakori formája a zöldségközösség, melynek lényege, hogy egy termelő a fogyasztóval általában egy évre leszerződik, és helyi, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket biztosít számára. Magyarország számos területén létezik ilyen kezdeményezés, például Debrecenben, Budapesten és Szegeden is van lehetőség a környékbeli vidéki településekről történő kiszállításra.

Debreceni Kosár Közösség

A Debreceni Kosár Közösség célja a helyi, organikus élelmiszer fenntartható összekötése a vásárlók és a termelők között. A Kosár működését a helyi közösség biztosítja önkéntes alapon. A gazdák heti egyszer beviszik a megrendelt árukat az átvevőhelyre, ahol az önkéntesek összeállítják a rendeléseket egy-egy dobozba a vásárlók számára. Az élelmiszerek 50 km-es körzetből érkeznek, a csomagolások visszaválthatók és igyekeznek az árat a gazdák és a vásárlók számára is megfeleltetni. Hatékonyságát bizonyítja, hogy 2012 óta aktívan működik, és több mint 300 családot lát el.

Ismétlés

A jól működő közösségekben a tagok fontosnak érzik, hogy egyéni és közösségi szinten is aktív állampolgárként járuljanak hozzá a lakosság jólétének javításához. A közösségfejlesztésben fontos a helyi intézmények, a lakosság és az alulreprezentált csoportok bevonása is a közösségi tevékenységekbe. A szórakozás és értékmegőrzés mellett jó hatással van a helyi fogyasztás fenntarthatóságának együttes kialakítása is.