Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

A közösségi programok számtalan típusával találkozhatunk a fesztiváloktól kezdve a művészeti kiállításokig, melyek a helyi intézményekhez kötődnek. Elősegítik a szocializálódást, és erősítik a közösségek kooperációját. Fontos a helyi szereplők bevonása, hogy a közösség minden tagja magáénak érezhesse a programot, és releváns alapokra tudjuk építeni a megszervezendő rendezvényt.

A közösségi intézmények a közösségi tevékenységek fizikai terét adják. Formális változata például munkahelyhez vagy egyetemhez kötődhet, míg informális verzióban szinte bárhol találkozhat egy közösség – szomszédoknál, parkban, stb. A könyvtárakba szervezhetők olvasókörök, könyvbemutatók vagy más irodalmi rendezvények, parkokba baráti piknikek vagy sportrendezvények, melyek kevesebb formai ügyintézést igényelhetnek.

Formális intézményekhez tartoznak a művelődési házak, az agórák és a könyvtárak is. A művelődési ház az IKSZT-k (integráltközösségi szolgáltató terek) ma legelterjedtebb formája. Településtől függően nevezhető még faluháznak is vagy kultúrháznak is.

Agórák már a görög ókorban létező létesítmények voltak, egyfajta kulturális, szociális és kereskedelmi központként funkcionált. Ma is hasonló közösségi szerepet tölt be, ahová képzések, szakkörök, előadások vagy kiállítások is szervezhetők.

A közösségépítő programoknak számtalan formája létezik. Ezek lehetnek kültéri vagy beltéri, különböző korcsoportok számára szervezett programok, mint például a gyermek cserkész őrsök, a baba-mama klubok vagy a nyugdíjas klubok. De lehet ünnepekhez, szakmákhoz vagy érdeklődési körhöz köthető rendezvény is, mely a közösség szűkebb körére fókuszál. Ezeket fontos összehangolni egy településen belül, és az intézmények közt is együttműködően kezelni, hiszen sokszor ezek párhuzamba vonhatók, és együtt fejleszthetők.

A művészet gyakran összehozza a legváltozatosabb közösségeket is. Szorosan kötődhet a hagyományokhoz, mint például a néptánc, a népzene és a tárgyalkotó tevékenységek (hímzők, bőrművesek). De ide tartoznak a kortárs művészek, a kórusok, együttesek vagy a színjátszó csoportok is. A művészettel kapcsolatos rendezvények új hagyományokat teremthetnek, megértést és szolidaritást generálhatnak a különböző stílusok irányába, valamint a generációs különbségeket is segíthetnek áthidalni.

Az urbanizációs folyamatok sokszor negatív irányba változtatták meg a városokat, de manapság egyre több kezdeményezés épül a városszépítésre, az egészséges környezet kialakítására. Építhetünk újat, átalakíthatunk vagy megsemmisíthetünk valamit. Megváltoztathatunk épületeket, játszóteret, utcákat, táblákat, kerteket, parkokat. Pozitív előrelépés, ha a biológiai sokféleséget, a talajegészséget és más környezetre és az egészségünkre gyakorolt szempontokat is figyelembe vesszük.

A kaláka a hagyományos falusi közösségekből ered, melynek az volt a célja, hogy egy csoport összeállt elvégezni egy feladatot (pl. felépíteni a szomszéd pajtáját). Ez egyfajta társadalmi cserét és szocializálódási lehetőséget biztosított. Ma már ritkábban fordul elő, pedig érdemes kaláka formájában szervezni a szomszédságban az utca takarítását, a levelek összegereblyézését vagy a padok újrafestését, vagy pedig fák ültetését kezdeményezni a városközpontban.

A múzeumok, színházak és a könyvtárak a kultúra központját képezik a településen. Kialakításuk is arra fókuszál, hogy minél több embert vonjon be a közösségi életbe, így ideális helyszínt biztosítanak nemcsak a művészeti, de a kulturális rendezvényeknek is. Vegyük figyelembe, hogy a kiválasztott közösséget milyen előadás, koncert érdekelné, milyen ünnepeket tart szem előtt. Akár végezhetünk felmérést is erről.

A fesztivál szervezése remek lehetőség a helyi kezdeményezések reklámozásához, minden korosztály szórakozásához. Ha fesztivált szervezünk, gondoskodjunk a megfelelő helyszínről, mely általában kültéri. Legyen víz- és áramellátás, és időzítését egyeztessük a többi helyi programmal. Minél előbb hirdessük meg, és gondoskodjunk bejelentéséről az önkormányzatnál, de ne feledkezzünk meg a biztosításokról sem. Szervezésnél vonjunk be minél több helyi szereplőt, beleértve akár az iskolákat és a helyi klubokat is.

Egy fesztivál szervezése összetett feladat és sok munkával jár. Az első megbeszélésre hívjunk meg minél több embert, akik részt vennének a tervezésben. Akár ki is plakátolhatjuk a meghívót a városban. Biztosítsunk átlátható napirendi pontokat. Fontos, hogy ha már megvannak az aktív, elkötelezett szereplők (kb. 30-40) és a munkakörök, akkor alakítsunk bizottságokat, akik egy adott feladatkörről fognak gondoskodni a szervezés során. A finanszírozáshoz használhatunk pályázati forrásokat, de a cégek szponzorajánlatait is elfogadhatjuk.

A barkácsműhelyek, alkótóműhelyek vagyis makerspace-k olyan közösségi tevékenységek, melyek az oktatásra és a közös tárgyalkotásra fókuszálnak. Indításához nincs másra szükség, mint egy jól felszerelt műhelyre és egy korosztálytól független alkotni vágyó közösségre. Remek lehetőség a különböző anyagok és eszközök újrahasznosítására, a tanulásra, a speciális használati eszközök megosztására, és nem végső sorban a közös alkotásra is. A műhely helyszínt biztosít a szabad alkotásra, de különböző vezetett workshopok megvalósítására is.

A Budapest Makery egy olyan étterem a főváros szívében, mely a makerspace filozófiájára épül. Vállalati csapatok, baráti közösségek számára biztosít lehetőséget arra, hogy helyben megfőzzék saját ételüket egy étlapról választott recept alapján, ahol egy kis segítséggel kreatívan alkothatnak az előkészített hozzávalókból. Programkínálata az utóbbi időben már leánybúcsús főzéssel is bővült.

A 2020-ban globálisan elterjedt koronavírus járvány a személyes közösségi interakciókat is befolyásolta, melyre gyors és hatékony megoldást kellett találni. A karantén és a home office jellemezte elsősorban a probléma kezelését, aminek köszönhetően a közösségi programok is átkerültek a virtuális térbe.

Szerencsére az online közösségi programok széleskörű kreatív példáival találkozhattunk az utóbbi időben. Megjelentek az online fotóversenyek, a Zoomon tartott előadások, a virtuális tárlatvezetések, a karanténszínház, és felértékelődött a közösségi média használata is. A Cselekvő Közösségek például kifejlesztett egy online játékot is, mellyel virtuálisan is részt vehetünk egy település közösségi munkájában.

Szeged legnépszerűbb fesztiválja az 1968 óta megrendezésre kerülő SZIN. A fesztivál igyekszik a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve kulturális és zenei élményt nyújtani a Tisza-parton a szegedi lakosságnak és számos turistának. Az általában 4-5 napos fesztivál nem csak koncerteknek ad helyet, hanem különböző sport- és szabadidős aktivitásoknak is minden korosztály számára.  

Programszervezés áttekintés

Bármely típusú program szervezése esetén fontos szempontok a következők:

1. Válasszunk időt és helyet!
2. Ha kell, jelentsük be az önkormányzatnál!
3. Hirdessük meg időben!
4. Rendszeresen hívjuk össze a szervezőket, kommunikáljunk!
5. Gondoskodjunk a berendezésekről, megfelelő technikáról, ételről-italról!
6. Toborozzunk önkéteseket!
7. A rendezvény megvalósulása után írjunk beszámolót!

Ismétlés

A közösségfejlesztés alapeleme a közösségek összehozása, melyekre jó megoldást nyújtanak a helyi rendezvények. Rendezhetünk több aktivitást igénylő (például alkotóműhelyeket, fesztiválokat vagy sportrendezvényeket) vagy passzívabb rendezvényeket is (például helyi művészek kiállításait). 2020-ban a virtuális tér is megnyílt a rendezvényszervezésre. Alapszabály, hogy vonjuk be a helyi intézményeket és a közösség tagjait a szervezésbe, de mindenekelőtt mérjük fel a lehetőségeket és az igényeket.