Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

A hatékony helyi nyilvános kommunikáció biztosítja, hogy demokratikusak legyenek a lokális folyamatok, vagyis átláthatóak legyenek és közös döntésen alapuljanak. A helyi nyilvánosság lényegében azt jelenti, hogy egy településen vagy annak egy részén nyilvános diskurzus folyik azokról az ügyekről, amik hatást gyakorolnak a közösség életére. Éppen ezért az információáramlás csatornáinak biztosítása, majd kölcsönös és aktív használata elengedhetetlen.

A szervezőknek állandó arculatot kell a projekthez rendelniük, hogy biztosítani tudják a felismerhetőségüket a célközönség felé. Az arculat a programok, célok homogenitását és a vizuális megjelenés (például logó, színek, formák) egységességét biztosítja. Ezáltal behatárolható válik a tevékenységi kör, és könnyebb lesz elérni azokat a lakosokat, akiknek az érdeklődése és nézőpontja egybevág a közösségszervezők céljaival.

A logó segít a beazonosításban: legyen kifejező, egyszerű, letisztult, világos üzenettel. A logóban a szervezet nevét is tüntessük fel. A logóhoz igazodó vizuális témát is létrehozhatunk például színekkel (adott témában fekete-fehér képek használata) vagy visszatérő elemekkel (keret típusa). Ezek a plakátokon és a közösségi médiában segítik az elérést. Az információérték miatt az állandó, beazonosítást segítő elemek mellett legyenek változó részek is a megjelenésben. Fontos, hogy pályázati projekt esetében a programlogót is fel kell tüntetnünk.

Tervezz egy logót a Mintavárosi Természetjárók számára! A közösséget az jellemzi, hogy rendszeresen tart túrákat  környékbeli éstávolabbi helyeken is. A túrákat informatív programokkal is összekötik. Milyen elemeket alkalmaznál a logóban? 

A logót nem kell feltétlenül nekünk vagy egy általunk megbízott grafikusnak elkészíteni. A közösségszervezés szempontjából jó kezdeményezés lehet, ha pályázatot írunk ki a közösségnek, hogy ők tervezzék meg a logót. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) is hasonlóan járt el. Nyílt pályázatot hirdetett, hogy mind a BTM, mind az ernyőszervezet további három tagja számára arculati elemeket készítsenek a pályázók.

A BTM megszabta a pályázat kiírásában, hogy milyen kritériumoknak kell teljesülni a pályamunkában. Eszerint legyen logó, névjegykártya, levélpapír, boríték, e-mail-fejléc és aláírás sablon, prezentációs sablon tervezet, amik összekapcsolódnak, és kifejezik az egész múzeumot, illetve a tagintézményeket is külön-külön. Kitétel volt, hogy vagy lehessen sötét és világos alapon használni, vagy készüljön kétféle változat. Tipográfiai és vizuális jeleket is tartalmazhatott, a cél, hogy megjegyezhető legyen.

A kérdőívek hozzájárulnak a helyi nyilvánosság kialakulásához, hiszen az információáramlást biztosítják. A kérdőívek segítségével megtudható, hogy egy programba csatlakozna-e a lakosság, mi a véleményük egy adott kezdeményezésről, stb. A legjobb lehetőség az online kérdőívek használata, hiszen környezettudatos, gyors, könnyebb átlátni a beérkezett adatokat. A Google által kínált kérdőívet is alkalmazhatjuk, amihez először be kell jelentkezni a szervezeti e-mail címmel.

Kérdőív létrehozása I.

A Google kezdőlapon válasszuk a jobbra található lenyitható menüből az Űrlapokat (1-es kép, kattintható). Kattintsunk az új űrlap indítására. A kezdőképernyőn megjelenik az üres űrlap, ahol beírjuk a címet, megadjuk a leírást (jelezzük, hogy bizalmasan kezeljük az adatokat), az első kérdést, és kiválasztjuk a legördülő menüből, hogy milyen típusú választ adhatnak a kitöltők (2-es kép). Feleletválasztásnál írjuk be az opciókat a kérdés alatt. Új kérdés a plusz ikonra kattintva adható hozzá, a Panel gom pedig szakaszokra bontja az űrlapot. A Kötelező csúszkáján jelölhetjük ki, hogy kell-e választ adni (3-as kép).

Kérdőív létrehozása II.

A képikonra kattintva a kérdésekhez, válaszokhoz mellékelhetünk képet. A fenti menü (1-es kép) palettájával személyre szabható az űrlap. Beállíthatunk fejlécet (érdemes a szervezet logóját vagy az űrlap témájához és a szervezethez kapcsolódó képet választani), témaszínt és háttérszínt. A paletta mellett a szemikonra kattintva láthatjuk, hogy a kitöltőknek miként jelenik meg az űrlap. A „Küldés” segítségével szabályozhatjuk a kitöltők körét (bárki vagy csak a meghívottak). A saját Drive-unkból bármikor elérhetjük a kérdőívet. Miután megnyitjuk, a Válaszokra (2-es kép) kattintva láthatjuk az eredményeket.

Állíts össze egy online kérdőívet, amely 5 kérdésből áll. A célja, hogy a Mintavárosi Természetjárók számára új kirándulást szervezz a közösség bevonásával (például helyszín, időpont, egyéb program kérdése). Figyelj arra, hogy

• a könnyebb feldolgozhatóság miatt maximum 1 szabadon kifejthető kérdés legyen!
• a kérdőív leírásában rögzítsd, hogy igényfelmérésről van szó, és a többség válaszaihoz igazodva kerül megrendezésre a program!
• legyen feltüntetve, hogy meddig tölthető ki a kérdőív!

Hogy a kérdőívek (vagy bármilyen információ átadása) igazán hasznosak legyenek, elengedhetetlen, hogy elküldjük azoknak, akik már kapcsolatban vannak velünk. A kérdőívekkel vagy személyes programokkal biztosítsunk lehetőséget, hogy meg tudják adni az elérhetőségüket az emberek, és így kapcsolatot tarthassunk velük. Mindig nézzünk utána a hatályos GDPR-nak, és ennek megfelelő tájékoztatást biztosítsunk a feliratkozás során. Az elérhetőségeket egy saját, nem nyilvános Excelben vezethetjük a minta szerint.

A marketing elengedhetetlen eleme a közösségi médiában való jelenlét, és rendszeres híradás, aktív posztolás. A bejegyzések segítségével tájékoztathatunk, véleményt cserélhetünk. Fontos, hogy informatív, de érdekes posztokat fogalmazzunk meg, ahol a kép erősíti az üzenetünket. A megfelelő közösségi médiás jelenlét növelheti a követő bázisunkat. Éppen ezért érdemes jelen lenni a Facebookon, ajánlott az Instagramon és TikTokon. A fizetett posztok segítségével még több felhasználót érhetünk el.

A legfontosabb médiafelület a Facebook. Figyeljünk arra, hogy amikor létrehozzuk, a profilkép és a borítókép is sugallja, hogy milyen szervezethez tartozik. Ne csak egy adminja legyen az oldalnak, hiszen szabadság, csapatbővülés esetén könnyebb, ha többen is kezelik, és bele látnak a folyamatokba. Javasoljuk ismerőseinknek, hogy kövessék az oldalt, és ajánlják ők is. Próbáljunk eseményeket létrehozni a különböző rendezvényekhez, és a projekthez releváns saját posztokat, érdekességeket megosztani.

A követhető Facebook oldal mellé érdemes létrehozni egy külön csoportot is, ahol sokkal közvetlenebb diskurzus alakulhat ki. Könnyebb a beszélgetést elindítani, az információt átadni. A csoportok által akár erősebb csoportidentitás is kialakulhat, de ehhez szükséges, hogy bármelyik tag el merjen indítani egy témát. A csoportok biztosabb elérési bázist jelentenek, hiszen az újabb posztokról értesítést kapnak a tagok.

Minden esemény során figyeljünk oda arra, hogy készítsünk 5-8 olyan képet, amit meg tudunk osztani a Facebookon, és ami pályázati elszámoláshoz is megfelel. Ügyeljünk arra, hogy mindenki látszódjon, jó minőségű kép legyen, ne legyen rajta bemozdulás. Próbáljunk olyanokat feltölteni, ahol érdeklődőnek látszanak a résztvevők. Időbélyeget is használhatunk a képeken, hiszen megkönnyítheti a rendszerezést. Készítsünk képet személyekről, illetve a programot jellemző tárgyakról, eszközökről is, hogy minél szélesebb körű legyen a dokumentáció.

A szervezet, közösség bemutatása és láthatóvá tétele miatt készíthetünk kisebb promóciós tárgyakat, amiken a logónk is szerepel. Egy-egy kitűzőt, kulcstartót vagy más kisebb használati tárgyat érdemes promóciós eszközként alkalmazni. Esetenként pólókra, vászontáskákra is gondolhatunk, viszont ezeknek nagyobb az előállítási költsége. A gyerekeknek matricákat vagy színezőt is készíthetünk, így szélesebb korosztályt érhetünk el.

A promóciós tárgyakat a személyes találkozások során adhatjuk át, amik kötődhetnek egy-egy olyan lokális programhoz, ahol be tudunk mutatkozni azoknak, akik még nem találkoztak a tevékenységünkkel. Ilyenkor készüljünk fel arra, hogy nem csak egyszerűen tárgyak osztogatásáról van szó, hanem próbáljunk beszélgetni, bemutatni a közösségünket: mivel foglalkozunk, milyen programok vannak, milyen a közösség. Figyeljünk arra, hogy a másik félnek is teret biztosítsunk, ne legyünk tolakodók.

Ismétlés

A marketing és média alapja a közösségi oldalak aktív használata, ahol a szervezetünk, közösségünk bemutathatja és körülhatárolhatja a tevékenységét. Mindezt segítik az arculati elemek. A különböző események megfelelő bemutatását és szervezését segíthetik az űrlapok; a táblázatok, amik az adattárolást biztosítják; a fotódokumentáció; a személyes találkozások és promóciós anyagok, tárgyak. Ezek átgondolt alkalmazása segít megteremteni a helyi nyilvánosságot, ami a közösségépítés alapja.