Közösségfejlesztés

 TOP-6.9.2-16 

A közösség ereje

A lakosság megszólításának leggyakoribb módszerei az interjú és a kérdőív. Ekkor teret adunk a helyieknek, hogy elmondják meglátásaikat, ötleteiket. Ezzel bevonódnak a lokális ügyekbe és közösségbe, valamint mi is megismerhetjük az elvárásaikat, és ehhez tudjuk igazítani a cselekvési tervünket. A kiadványok is segíthetnek megszólítani a lakosságot. Fontos, hogy informatívak, de főként figyelemfelhívók legyenek.

Korábban már ejtettünk szót a közösségi médiáról, ami kitüntetett szerepet játszik a közösséggel való kommunikációban. Viszont ahhoz, hogy igazán sikeresek lehessünk a közösségépítésben, tisztában kell lenni azzal, hogy kiknek és milyen céllal szól az üzenetünk. Éppen ezért egyszerre kell a helyiekkel kommunikálnunk, és közben a szervezeten belüli kommunikációs csatornákon is dolgozni.

A belső kommunikációs eszközök a szervezet hatékony működését biztosítják. Ilyen a céges e-mailcímek létrehozása vagy egy közös platform, ahol az elvégzendő feladatokkal kapcsolatban lehet kommunikálni. Akadnak olyan digitális programok vagy oldalak, amik segítenek a munkafolyamatok helyzetének ütemezésében és átlátásában. Ilyen a Trello, ami virtuális kártyákkal és táblákkal dolgozik. A legkézenfekvőbbek mégis a Google nyújtotta lehetőségek lehetnek, hiszen közös naptárral, a Drive mappáink megosztásával hatékonyan menedzselhetők a tennivalók.

A korábban szóba került kommunikációs eszközök mellett kiemelt szerepet kaphat egy weboldal is. Egy saját honlap azzal az előnnyel jár, hogy sokkal személyre szabhatóbb, mint egy Facebook oldal, és sokkal jobban strukturálhatók, archiválhatók a tevékenységek, viszont költségesebb. Fontos, hogy a közösségi médiás aktivitással összhangban legyen az oldal, vagyis a hírek és nyilvános dokumentáció kerüljön fel az oldalra is. A sajtóval való kapcsolat ugyancsak segítheti a szélesebb körű elérést.

Az együttműködések más intézményekkel segíthetnek a nagyobb közösségek elérésében, a komplexebbebb és színesebbebb programok megvalósításában. A kooperáció fontos eleme a kapcsolattartás. A legkézenfekvőbb lehetőség az e-mail és telefon, de a személyes megbeszélések is elengedhetetlenek, hiszen ezek mélyítik el a szakmai kapcsolatokat. A közös írásos emlékeztetők, jegyzőkönyvek segítenek, hogy a megbeszéltek közös alapot jelentsenek minden szereplő számára.

A plakátok segítenek abban, hogy a lakosok között is új embereket érjünk el, hiszen egy-egy eseményhez, megmozduláshoz kötődő vizuális anyagon bárhol megakad a tekintet. A plakát tartalmazza, hogy mi az esemény címe, a helyszín, az időpont, ki a szervező, mi a konkrét program, illetve az elérhetőséget. Vizualitását tekintve figyeljünk arra, hogy ne legyen túl sok figurális elem rajta, és kerüljük a sok fajta betűtípus használatát. Fontos, hogy a színek harmonizáljanak egymással, viszont legyen kontrasztos a háttér és a betűk színe, a betűk mérete legyen jól olvasható, de ne legyen az egész lap teleírva.

A közösségi média posztjainak figyelemfelhívónak kell lenniük. Facebookon használhatunk hangulatjeleket, hogy erősítsék vizuálisan a mondanivalónkat. Próbáljuk tagolni a szöveget, és röviden, frappánsan, de informatívan fogalmazni. Használjunk kérdéseket, hogy az olvasó megszólítva érezze magát, biztassuk arra, hogy fejtse ki a véleményét. Mindig tegyünk valamilyen képet vagy rövid videót a szöveg mellé, de figyeljünk arra, hogy ezek erősítsék és támogassák egymást.

Az Instagram fő kommunikációs eszköze a kép. Éppen ezért próbáljunk hatásos, jóminőségű képeket megosztani. A fiókunk ne legyen privát, hogy könnyebben láthassák a tartalmainkat. A szöveget minimalizáljuk, és inkább a kulcsszavakra, a hashtagekre fordítsunk figyelmet. Ezeket megadhatjuk angolul és magyarul, próbáljuk a legjellemzőbbeket összegyűjteni és használni. Keressünk néhány, a témánkban sikeres profilokat, és nézzük, hogy milyen képeket és szöveget osztanak meg. Ezeket eleinte használhatjuk mintának, amikor bejegyzést teszünk közzé.

A Mintavárosi Természetjárók Instagram oldalára az alábbi képet töltöd fel. Milyen hashtageket írnál hozzá, ha egy korábbi kiránduláson készült? Milyet akkor, ha egy új túra lehetőségére hívod fel a figyelmet?

A videók is lehetnek informatívak, amit mind Facebookon, mind Instagramon megoszthatunk. Ügyeljünk arra, hogy ezek rövidek legyenek és kifejezők. Egy percnél ne legyenek hosszabbak, de törekedjünk legalább egy fél perces összeállítást megosztani. Egy videó esetében már az első néhány másodperc döntő erővel bír: ha nem sikerül felkelteni a figyelmet, akkor tovább fog lapozni a felhasználó. Gondoljuk végig, hogy mi milyen videót látnánk szívesen, és ennek megfelelően posztoljunk.

A TikTok egy rövid videófelvételek megosztására alapozott felület, ami ma – a Facebookhoz és az Instagramhoz hasonlóan – egyre nagyobb reklámértékkel bír. A fiatalok megszólítására remek platform lehet, ha meg tudjuk tanulni, milyen videók érdeklik őket. Érdemes beszélgetni ezzel a generációval arról, hogy milyen tartalmat látnának szívesen a szervezettől. Akár programot is szervezhetünk, ahol a fiatalok megtaníthatják, hogyan használjuk a felületet, mit találnak trendinek.

Az említett közösségi oldalakkal ellentétben YouTube-ra hosszabb videókat is feltölthetünk. Ezek lehetnek egy-egy program összefoglaló videói, amennyiben művészeti tevékenységre épült a közösségi program (például ki mit tud?, jelenet dramatizálása), akkor fel is tölthetjük, amennyiben a szereplői hozzájárulnak. Akár interjúk, beszélgetések vagy rövid reklámfilmek megosztására is használhatjuk a videómegosztót. A YouTube segítségével egyszerre tudunk dokumentálni és informálni az újdonságokról.

A hírlevél segítségével rendszeresen tájékoztatni tudjuk a követőinket arról, hogy milyen újdonságok történtek, milyen programok várhatók. A hírlevél esetében felhasználhatjuk az összegyűjtött elérhetőséget tartalmazó Excelt. Figyeljünk arra, hogy bizalmasan kezeljük ezeket a címeket, vagyis adatvédelmi okokból a címzettek ne ismerjék meg egymás elérhetőségét. Próbáljunk egy rendszert kialakítani, hogy ne hektikusan érkezzenek a levelek. Például jelöljük ki a hónap első keddjét, és küldjük ki ekkor a havi programokat.

A jó hírlevél informatív, de nemcsak adatokat tartalmaz. Fontos, hogy ne legyen túl hosszú. Érdemes képet is csatolni, például a program plakátját. Tegyük személyessé: szólítsuk meg név szerint a címzettet. Legyen megszólítás, bevezetés, majd a végén lekerekítés és elköszönés. Bíztassuk arra az olvasókat, hogy vegyenek részt a programon, osszák meg véleményüket, ötleteiket. Levelünk tartalmazza az elérhetőségeinket is, hogy fel tudjanak keresni.

A Mintavárosi Természetjárók kirándulni mennek a példavárosi erdőbe. Írj hírlevelet, amiben a helyieket a kirándulásra invitálod!

Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) 2018-ban pályázatot hirdetett a 13-19 évesek számára, hogy reklámfilmet készítsenek az italos kartondobozok szelektív gyűjtéséről. A nevelő célzatú pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok körében a fenntarthatóság, illetve a szelektív hulladékgyűjtés kérdésére. A pályázat feltétele volt, hogy maximum 1 perces videókat várnak, amin maximum 10 fős csapat dolgozhat.

A pályaműveket egy hattagú zsűri bírálta. A nyeremények között nagyértékű utalvány szerepelt, illetve a reklámfilmek újraforgatása professzionális stábbal, majd utána a televízióban is vetítésre került. A pályázat támogatásában az Innovációs és Technológiai Minisztérium is szerepet vállalt. Mi is eljárhatunk hasonlóan: írhatunk ki pályázatot, ahol a tevékenységi körünkhöz kapcsolódó kisfilmeket várunk.

Ismétlés

A kommunikáció kiterjed arra, hogy miként vesszük fel a kapcsolatot a helyi lakosokkal, hogyan kommunikálunk a szervezeten belül és a projekt partnerekkel. A nyilvános kommunikáció fontos tere a közösségi média (Facebook, Instagram, TikTok, YouTube), a különböző offline és online vizuális anyagok használata. A hírlevél biztos kapcsolatot jelent a követőkkel, és lehetőséget ad a szervezet programjainak népszerűsítésére.