"Fenntartható építőipari megoldások és kivitelezésük"

GINOP-5.1.3-16-2017-00058

Az építőipar számos részterületre bontható, mint például magas- és mélyépítészet, városépítészet, közműépítés vagy útépítészet. Mindezek mellett ez az iparág számos további alrendszerrel rendelkezik, amelyek különböző iparágakat foglalnak magukba, mint például árnyékolástechnika vagy belsőépítészet. 

Az építőiparban alapvetően mindig is a társadalmi helyzetet, illetve az egyéni igényeket vették alapul az innováció során. A további innovációs tényezőket a különböző környezeti változások jelentették: évről évre törekszik az építőipar a környezettudatosságra.

Az építőiparban számos csúcstechnológiát alkalmaznak napjainkban, emellett számos még ki nem próbált technika folyamatos tesztelése zajlik a rendszeres innováció megőrzéséért. Az új technikák a jövőbeli legmerészebb elképzeléseket is képesek teljesíteni az egyéni igényeknek megfelelően. Az egyik legmodernebb technológia az ipar digitalizálása, amely egyben az energiahatékonyságra is törekszik. A modern technológiák fennmaradásához megfelelő és jól átgondolt tervezés/kivitelezés, illetve rendszeres minőségellenőrzés, megfelelően képzett személyzet szükséges.

A megfelelő, kényelmes életfeltételek biztosításához az építőipar jelentős törekvéseket tesz a lakóépületek megfelelő belső hőmérsékletének fenntartásával, ami az adott évszakhoz igazodik. Energiamegtakarítás szempontjából az épületeket érdemes úgy kialakítani, hogy a falak megfelelő vastagsággal rendelkezzenek, így a hőszigetelés lehetővé teszi az energiamegtakarítást. 

A ház fekete csőrendszerére helyezett üveglapok által a csövön átfolyó víz a napon felmelegszik, ezáltal energiatakarékos vízfelhasználás történik. A felhasznált energiák jelentős részét tehát a lakás fűtésére, illetve vízmelegítésre használják az épületek.

A modern építőiparban többnyire megújuló energiaforrásokkal dolgoznak, mint a nap, a szél, a víz, a geotermikus- vagy árapály energia. Az effajta energiaforrások előnyei, hogy korlátlan mennyiségben állnak a társadalom rendelkezésére. A megfelelő infrastruktúra révén bármikor és bárki hozzá tud férni ezekhez a természetből eredő energiákhoz. 

Előnye még, hogy nincs ára, szemben például a földgázzal vagy a kőolajjal, egyedül a hasznosításhoz szükséges feltételek kiépítésébe szükséges befektetni. Előszeretettel használják őket az építőiparban, hiszen nem bocsátanak ki káros mellékterméket, ami környezethatékonysági szempontból igazán kedvező.

Bár az energiahatékonysági tényezők évtizedek óta ismertek, az üvegházhatás megismeréséig nem tulajdonítottak az energiahatékony életmódnak túlzott jelentőséget. Energiahatékonyság során egy adott teljesítmény, szolgáltatás, illetve termék energiában kifejezett eredményeit vizsgálják az abba befektetett anyagi, tárgyi, teljesítmény energiájával. 

A felmérés eredményét egy energetikai tanúsítvánnyal foglalják össze és fejezik ki. Az energiahatékonyság napjaink egyik legfőbb célkitűzésévé vált az építőiparban.

Energiahatékonyság elemzéséhez szükség van egy adott termék, szolgáltatás, illetve ráfordított energia arányára, ezáltal egy energiahatékonyság-számlálóval meghatározható az adott tényező energiahatékonysági eredménye, amelyet az energetikai tanúsítvány tartalmaz. 

A meghatározáshoz többféle tervezet is készül, például a Magyar Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, amely a nemzetgazdasági energiahatékonyságot vizsgálja, illetve tervezi meg. Az építőipar minden éves innovációja közt szerepel az energiahatékonyság, amelyhez szintén előzetes tervezetek készülnek.

A környezetvédelem és az energiatakarékosság iránti globális felelősségvállalás tetőzése zajlik napjainkban az építőiparban. Az újé pítésű épületeknek (lakóházaknak) hazánkban meg kell felelniük az Európai Uniós energetikai szabványoknak: a valóban fenntartható építményeknek hagyományos technológiákat érdemes akalmazniuk újított, innovatív megoldásokkal, mindezt megújuló energiafelhasználással. 

Az új energiahatékony építési technikák célja a költséghatékonyság, a természetes környezet terheltségének csökkentése, illetve biztonság, komfort nyújtása.

Az építőipar egyik fő célkitűzése, hogy hagyományos épületeket korszerűsítsen: energiatakarékos, környezetkímélő módon fejlessze a kivitelezést, a berendezéseket, illetve magát az ipart. Az első lépés az építészet korszerűsítése, amellyel csökkenthető többek között az épületek hőigénye: ezáltal energia takarítható meg. Innovációt jelent a lehűlő szerkezetek hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, a belső udvar lefedése, télikert hozzáépítése vagy akár a napenergiát hasznosító építészeti elem használata.

A világítástechnológia egyik legkorszerűbb eszközeit a LED-es, valamint az OLED-es fények és izzók jelentik, amelyeket a leggyakrabban az érintőképernyős telefonok képernyőjébe építenek. Az izzókat tekintve az okosotthonokban gyakran alkalmazzák ezt a technikát, hiszen rendkívül erős, karakteres, szép fénye van, amely egyaránt lehet átlátszó, matt, esetleges fényvisszaverő. Fő előnyük, hogy energiatakarékosak, egyszerűen automatizálhatóak. 

A világítástechnikai rendszerek korszerűsítésével kapcsolatban elmondható, hogy az általános energiahatékonyságukra fordított összeg kedvező idő alatt térült meg a kutatások szerint.

Napjainkban a lakás berendezéseit keresve mindenki arra vágyik, hogy minél energia- és költséghatékonyabb eszközöket szerezzen be otthonába. Ennélfogva egyre nagyobb a társadalmi igény a környezettudatos életmódra és eszközökre, amelynek az építőipar is igyekszik eleget tenni. Többek között például energiatakarékos izzók vagy automatizált világítás berendezések beépítésével. 

A korszerű fényforrások UV-sugárzás mentes világítást biztosítanak, nem fakítják a lakás különböző berendezéseit, színük élethű, élettartamuk hosszú, ezáltal a rendszeres cserével sem kell bajlódni.

Egy okosotthon számos lehetőséget kínál a világításvezérlést tekintve: a világítás fényerőszabályzásától kezdve a LED szalagok RGBW szabályzásán, a fény- és mozgásérzékelőkkel történő bővítésen keresztül egészen a le- és felkapcsolás automatizálásáig. A lakás világításvezérlése nemcsak az energiamegtakarítás szempontjából fontos, hanem nagyon sokat ad a komfortos otthoni hangulathoz, amely kiemelt szempont az érdeklődők körében. 

Az intelligens rendszer használatával egyidejűleg kapcsolhatjuk le a lakás összes fényforrását (akár távolról is), továbbá a rendszer automatikusan állítja be a lakásbeli fényviszonyokat a kinti fényviszonyoknak megfelelően.

Az új, korszerű otthoni berendezések minden korosztály számára praktikusak, könnyen kezelhetőek. Nagy szerepük van természetesen az energiamegtakarításban is, amivel teret hódítanak maguknak napjaink digitális forradalmában. Mindamellett, hogy az intelligens berendezések energia- és víz-takarékosak, az egyéni háztartási költségek csökkentése az egyik legfőbb előnyük. 

A gyártók tekintettel vannak az eszközök méreteire is: cél, hogy minél kisebbek és praktikusak legyenek ezek a berendezések, hogy minden típusú otthon természetes berendezéseivé váljanak.

Az otthoni energiafelhasználásnál a felhasznált energia több, mint 70%-át a lakás fűtése teszi ki. Ennek köszönhetően a fűtés-, illetve hőszigeteléstechnika központi szerepet kap az energiatakarékosságot tekintve az építőiparban. Érdemes már az építkezés során befektetni az időt és pénzt a hőszigetelésbe, hiszen a megfelelően kialakított hőszigetelési rendszer az energiatakarékosság révén jelentősen megtérül. 

Ha a lakáskialakítás során az energiatakarékosság a fő cél, akkor fontos hangsúlyt fektetni az épület nyílászáróira, illetve hőszigetelésére.

A hőszigetelés fő célja a pénz- és energiamegtakarítás, illetve hogy minél magasabb szintre kerüljön az épület komforthelyzete. A világ energiafelhasználásának legnagyobb része a fűtéshez használt energia, ezáltal nagyon hangsúlyos szerepe van a hőszigetelés kialakításának az építőiparban. A hőszigetelés során az a cél, hogy az épület külső, illetve belső tere közötti hőátadás meggátoljuk. A hőszigetelések típusát tekintve az anyagok alapján csoportosíthatjuk az egyes fajtákat. Az alábbiak rendkívül jól gátolják a hőátadást: az EPS, az XPS, a kőzet- vagy az üveggyapot.

A legnépszerűbb fűtési rendszerek a szilárd tüzelésű-, a hőszivattyús-, a gáz- és az elektromos fűtésrendszerek. Számos tényezőtől függ, hogy melyik megoldás a legkedvezőbb egy épület számára. 

A legmodernebb fűtési technológiának a napelemekkel történő fűtés bizonyul, amely ugyan a költségeket tekintve nem kevés, de fő előnyei közé tartozik, hogy környezetbarát, megújuló energiaforrást használ, nincs égésterméke, gombnyomásra indítható/állítható le. Egy fűtésrendszer tervezéskor érdemes az épület típusát, a kivitelezési költségeket, illetve az adott fűtésrendszer előnyeit figyelembe venni.

Az energiamegtakarítás szempontjából érdemes egy kalkulációt készíteni, amely során előre megtervezhető az otthoni energiafelhasználás csökkentése. Energiát spórólhatunk többek között a víz felhasználásának módjával, például villanybojler használatával, ha kád helyett zuhanyt használunk fürdéshez vagy ha víztakarékos csapokat szereltetünk be a lakásba. További energiát takaríthatunk meg intelligens világítóberendezések alkalmazásával, illetve akkor, ha ügyelünk lakásunk hőfenntartására: például ha nyáron redőnyökkel és reluxákkal védjük a lakást, illetve ha télen sosem kapcsoljuk ki teljesen a fűtést.

Egy épület felhasznált energiája az energiamérleggel határozható meg, amelyben az adott épület energianyeresége és vesztesége kerül feljegyzésre. Ezáltal meghatározható egy épület energiaigénye, így előre lehet tervezni az energiamegtakarítást tekintve. 

Minden épületnek szüksége van az elveszített energiamennyiség (például a fűtés, a melegvíz, vagy a háztartási gépek által elhasznált energia) pótlására. Egy épület hőszigetelésével jelentősen javítható az energiamérleg.