"Fenntartható építőipari megoldások és kivitelezésük"

GINOP-5.1.3-16-2017-00058

Építkezés, felújítás során gyakran merül fel az emberben a kérdés: milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a nyílászárók megválasztása során? A kérdés megválaszolásában szerepet játszik

• az építészeti stílus (modern, klasszikus)
• az épület funkciója (családi ház, melléképület – hőszigetelési érték)
• a színek szerepe (ami függ az építészeti stílustól és az egyéni elképzelésektől)
• és az anyagi lehetőségek (költségek).

A választék rendkívül széles, így ésszerű kompromisszum köthető akár műanyag, akár fa nyílászáróról legyen szó.

Az ablakok technológiai fejlesztése folyamatosan zajlik. A területen az utóbbi években az alábbi tendenciák figyelhetők meg:

• energiatakarékos ablakok: szoláris elemek az ablakszerkezeten és környezetében
• kényelmi szolgáltatások (elektromos, távirányított működtetés)
• biztonsági és felügyeleti rendszerekbe való bekapcsolhatóság
• teljesítmény jellemzők fokozása (hanggátlás, tűzállóság)
• egyre inkább hőszigetelt tok és szárnyprofilok
• résszellőzőt tartalmazó szerkezetek
• recirkulált anyaghasználat

Az üvegezett nyílászáró szerkezetek a felhasznált energia mennyiségét közel 50%-ban befolyásolják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakás üzemeltetési költségeinek csaknem felét is kitehető a nem megfelelően szigetelt ablak miatt távozó energia költsége.

Az energiatakarékos szerkezetek jellemzői:

• az ablakszárny és tok között tömítés van
• kettős vagy többrétegű üvegezés jellemzi
• az ablakszárny illeszkedik a kerethez
• redőny, függöny használat

Az ablakok energiaosztályozása A-tól G-ig terjed. Az A a legmagasabb, leghatékonyabb, a G a legalacsonyabb.

• U érték: az ablak hőátbocsátási tényezője. Minél kisebb az érték, annál jobb az ablak hőszigetelő képessége.
• Uf érték: a keret hőátbocsátási tényezője. Értéke a beépítés mélységének növelésével növelhető (10 cm az átlagos beépítési mélység). Általában ez a mérőszám kevésbé jó, mint az üvegé.
• Ug érték: az üveg hőátbocsátási tényezője. Minél kisebb a szám, annál kevesebb hőt ereszt át. Ez az érték a legfontosabb, hiszen az üveg teszi ki az ablak legnagyobb felületét.

• Uw érték: a teljes ablakszerkezet hőátbocsátási tényezője. Ablak választásánál ezt kell a leginkább figyelembe venni. Energiatakarékos házaknál az Uw ≤ 1,0-1,15 W/m2K körül alakul.

A pihentető alváshoz 20-25 dB, az egészséges életmódhoz pedig a 65 dB zajszint a küszöbérték, azonban ez a szám a városokban elérheti a 70 dB nagyságot is. Az ablakok hangszigetelő képességét az „R” érték mutatja meg, ami az úgynevezett léghanggátlás, vagyis hogy mennyi zajt képes az ablak kint tartani. A hang és hőszigeteléshez argon vagy kén-hexafluorid gázzal töltik meg az üveglapok közötti légrést. A légrés méretének csökkentésével (pl. három rétegű üvegezés esetén) csökken a szigetelés hatékonysága. 

A hangszigetelés mértéke fokozható, ha az egyik üveglap vastagabb, mint a másik, viszont a hangszigetelt üveg súlya többszöröse és hőszigetelése akár 30% rosszabb mint a normál üvegeké.

Az ablak és falszerkezet közötti hézagot különféle hatások érhetik: csapadék, hőmérséklet-ingadozás, szél, mechanikai hatások, ezért fontos a megerősítése. A hézagképzésre alkalmazott „csak purhabos” tömítés nem biztosít megfelelő védelmet.

A szakszerű hézagképzés többféleképpen is történhet:

• a tok és fal közötti hézagot hőszigetelő anyaggal (pl.: purhab) kell kitölteni, amit kívülről páraáteresztő, belülről párazáró szalaggal kell lezárni.

• a tok és fal közötti hézagot táguló habszalaggal kell kitölteni. Ezzel a legegyszerűbb a munka, hiszen nincsen szükség egyéb anyagokra, mert önmagában, kívülről páraáteresztő, belülről párazáró tulajdonságokkal rendelkezik.

Az ablakvasalatok az ablakkeret alsó, felső és két oldalán elhelyezkedő alkatrészek. Kialakításukat meghatározza az ablak típusa, mérete, tömege, működése és az egyedi igények (betörésvédelem, fokozott légzárás, automatikus vezérlés). A vasalatrendszer biztosítja az ablak megfelelő működését és zárását.

A vasalatrendszer főbb részei: a zár, pánt, zsanér. A zár a nyitásért és zárásért felel. A kilincs az ablak csukott állapotában működtethető, segítségével szabályozható az ablakszárny működése (nyitás, zárás, bukóra állítás), a pántnak és zsanérnak a rögzítésben is szerepe van.

A lakás nyílászáróinak modernebbé tétele nagyobb kiadással jár, de a legtöbb régi típusú ingatlan értékét növelheti. A régi nyílászárók cseréje körültekintő munkát igényel, a munkafolyamatok komplexitásáról és az esetleges kellemetlenségekről (zaj, por) nem is beszélve. Ablakcserére általában az alábbi esetekben lehet szükség:

• ingatlan minőségének javítása
• otthonos környezet kialakítása
• a hő- és a hangszigetelés javítása
• egyéb esetek: betörik, elvetemedik a szerkezet, meggyengülnek a kötések,
• az épület biztonságának garantálása.

Az új típusú, műanyag nyílászárók nemcsak eleget tesznek az energiagazdálkodás szempontjából legfontosabb igényeknek, de esztétikai szempontból is kielégítőek: megújul tőlük az egész lakás, otthon képe, frissességet, tisztaságot sugároznak. Bár a nyílászárók kicserélése egy egyszeri nagyobb összeg kifizetésével jár, a fűtésszámla csökkenését eredményezi, hiszen a korábban használt energia 30%-a megspórolhatóvá válik általa. 

További előny, hogy a megfelelően kivitelezett nyílászárócsere után minimális karbantartás mellett akár évtizedekig problémamentesen használhatók. Emellett 100%-ban újrahasznosíthatóak, így jelentős mértékben kímélik környezetünket.

Az ablakok beépítése mindig utólag történik, amikor már kész a fal- és födémszerkezet, felhelyezésre kerültek az áthidalók. A felmérés a vakolási munkálatok befejezését követően végzendő, hiszen a falnyílások ezután már nem módosíthatók. Felmérés során a falnyílás alsó és felső részén a szélesség, valamint a falnyílás két széléhez közelebb eső magasságot mérjük le. (Ne feledjük, ez csak a névleges méret, az ablak tényleges, befoglaló mérete ennél kisebb lesz!) 

Vízmértékkel ellenőrizendő az oldalak egyenleges vízszintes és függőleges kialakítása. Az ablakok méretének meghatározásakor figyelembe kell venni a toktoldások (redőny, zsalugáter) alkalmazását is.

A redőny olyan mozgatható zárszerkezet, amely felhúzható vagy leereszthető. Feladatai közé tartozik többek között a hőszigetelés, hangszigetelés, fényszabályozás, vagyonvédelem és színezhetőség.

A redőny főbb részei:

• redőnytok (A redőnypalást ebbe kerül visszahúzásra vagy innen ereszthető le.)
• tengely (Erre tekeredik fel a redőnypalást a felhúzás során.)
• redőnyléc (A redőnyszerkezet palástja redőnylécekből épül fel.)
• lefutó (Ebben a sínben a redőnypalást fel-le mozgatható.)
• automata (nevével ellentétben ez a kézi vezérlésű, műanyag doboz, amiben a gurtni elhelyezkedik.)

A redőnyöket a beépítés módja szerint három csoportba sorolhatjuk: lehetnek külső, vakolható vagy belső tokos redőnyök. A külső tokos redőnyök olyan épületek redőnyözésre ajánlottak, ahol a falban nem lett kaialkítva előzőleg a redőnytok helye. A vakolható (rejtett) tokos redőnyök olyan épületekhez alkalmasak, ahol már az építkezés során kialakítottak a redőnytok helyét. 

A belső tokos redőnyök szerviznyílása a lakásban, a nyílászáró felett található. A legtöbb árnyékolástechnikai eszközhöz hasonlóak a redőnyök is műanyagból vagy alumíniumból készülhetnek.

A külsőoldali árnyékolók a nyílászárók előtt helyezkednek el. Hőtechnikailag a legelőnyösebb a kialakításuk, ugyanis a mögöttük lévő teret nem engedik felmelegedni vagy lehűlni. Külsőoldali árnyékolók például a redőnyök, vagy ablaktáblák (zsalugáterek). A zsalugáterek az ablak külső oldalán felszerelt, az ablakszárnyakhoz hasonlóan sarokvasakon forduló, vagy oldalra elhúzható szerekeztek. Különböző alakú és színű lécekből állítják össze őket, és az egész ablaknyílás elfedésére, elsötétítésére alkalmasak.

Előnyös megjelenést biztosítanak, de rendszeres, gondos karbantartást igényelnek. Ahol az ablakvájatok közel vannak egymáshoz, nyíló zsalugáterek nem alkalmazhatók (egymásra nyílhatnak).

A belsőoldali árnyékolóknak nevezzük a belső térben elhelyezett árnyékoló szerkezeteket. Ilyenek a reluxa, szalagfüggöny, spaletta, stb. Hővédelmi szempontból kevésbé hatékonyak, hiszen külső egység híján a kívülről érkező hideg és meleg is a belső teret terheli. 

A közbenső árnyékolók a kétrétegű ablakok köztes terébe helyezett, mozgatható textil redőnyök vagy reluxák. Kialakításukból következően nehezen javíthatók. A kívülről érkező hideg és meleg levegő egy része ebben az esetben is a belső teret terheli. Egyik típusnál sincs szükség előzetes kőműves munkára.

A könyöklő az ablak belső oldalán helyezkedik el, szerepe az ablaknyílás vízszintesen elhelyezkedő felületeinek takarításánál jelentős. Többnyire műanyagból készülnek. Az ablakpárkány az ablak külső oldalán helyezkedik el. Feladata az időjárás viszontagságaival szembeni védelem. Felhelyezésénél az ablakpárkánynak oldalt be kell nyúlnia a vakolatba, lejtést kell adni neki, valamint a fal síkjától 2 cm-rel kell túlnyúlnia. 

Így az esővíz lefolyhat rajta, elkerülhető a beázás. Készülhet acélból, alumíniumból vagy akár márványból is. Az ablakpárkányok különféle színárnyalatokban, formatervezett fűtésburkolattal is kiegészíthetők.